Van-e élet a negyvenedik születésnap után? Nagyjából erről szó a Füge és Dumaszínház új darabja. Na meg a szarról.
Van-e élet a negyvenedik születésnap után? Egy darabig az ember azt hiszi, hogy már a harmincadik után sincs, aztán valahogy mégis túléli, és szélsebesen száguld a negyven felé, ami aztán már végleg az élet, de legalábbis a fiatalság végét jelenti. A negyvenedik születésnap valóban a legtöbb ember életében olyan kérdés, ami szinte mindenkit sokkol, nem árt tehát róla őszintén beszélni. Csakúgy, mint a gyerekszülésről, ami nem csak rózsaszín mese habbal, vagy mint a szexről, például a Férfiak szexuális világa című darabban, ami a Füge és a Dumaszínház előző darabja volt a Jurányiban. A férfiak szexuális világát egyszerűen imádtuk, (még most is műsoron van) így hatalmas elvárásokkal ültünk be A 40! avagy Véges élet című darabra, ami az előző egyfajta folytatásának tekinthető. Én még sminkelni sem mertem, mert A férfiak szexuális világa alatt egyfolytában folyt a könnyem a röhögéstől. Hát ez a darab bőven kibírta volna a sminket, ami nem azt jelenti, hogy nem volt jó, csak hogy túl nagyok voltak az elvárásaim.
Nem csak a miénk, a nézőtéren sokan voltak a visszajárók, akik az előző darab miatt jöttek. A szereplők közül csak Bánki Gergő maradt, hozzá társultak hárman, Stefanovics Angéla, Keszég László és Mészáros Béla. A darab szerkezete egyébként ugyanaz, nem egybefüggő egész, hanem egymás után felsorakozó szkeccsek folyama. A történetek és a szituációk mindegyike kötődik valahogy a negyvenedik születésnaphoz. Mert mi is történik negyven után? Az embernek először csak a dereka fáj, aztán elkezd durván őszülni. Ha nincs szerencséje még a munkájából is kirúgják, elveszi a bank a lakását, elhagyja a felesége, a gyerekeivel meg már beszélgetni sem tud, mert fogalma sincs a modernebb dolgokról.
Van például egy jelenet, amiben szegény negyvenes apuka csak egy pornót szeretne megnézni a fia gépén, de annyira nem ért az internethez, hogy végül addig nyomkodja a kódokat, amíg elindít egy iráni atomrakétát. De nem is kell internet, a negyven éves ember agya, már hamarabb hanyatlásnak indul, például amikor szöveges feladatokat kell megoldani a gyerekkel otthon, és fogalma sincs arról, mi az a deciméter. De nem jobb a negyvenes nőknek sem, mert ők vagy csak a plasztikai műtétre tudnak gondolni, vagy a lányuk által lenyúlt ruhákra.
Persze ezek szándékosan mind torzított és felnagyított jelentek, de kínzóan fájdalmasak is, az embernek valóban folyamatosan csak az jut csak eszébe, hogy nemsokára vége az életének. Szóval azért volt sírva röhögés is.
Más jelentek nem kötődnek szervesen a negyvenes életkorhoz, hanem olyan szituációk, amelyek minden életkorban kellemetlenek. A sok nevetés mellett a legvégére az jön át, hogy negyvenesnek lenni valóban szar dolog. Főleg azért, mert rengetegszer elhangzik a darabban a szar szó, van egy egész jelenet, amiben a szar játssza a főszerepet. (Ez az egyik legjobb egyébként, Bánki Gergő brillírozik a negyvenes, lakótelepi anyuka szerepében.)
Összességében nagy szerencsétlensége a darabnak, hogy a Cabaret Ma sorozat előző darabja, A férfiak szexuális világa ennyire ütősre sikerült, mert a 40! avagy Véges élet, nem ér a nyomába. Ráadásul míg az előző részben a zenei betétek voltak a legütősebbek, itt ezek inkább kínosak és komikusak.
Jó darab azért ez, kifejezetten szórakoztató, és vannak benne nagyon ütős jelenetek, de ráfért volna még egy kis korrigálás a szövegkönyvre, és néhány jelenet kiszórása csak jót tett volna a dolognak.
40! avagy Véges élet, Jurányi inkubátorház, következő előadás: december 14.