Barki Gyergely művészettörténész karácsonykor mozizni ment lányával, hogy megnézzék a Stuart Little, kisegér című filmet, amikor az egyik jelenet hátterében Hugh Laurie és Geena Davis filmbeli nappalijának hátterében megpillantotta a magyar avantgárd egyik jelentős, kilencven éve elveszett művét, amelyet Barki egy 1928-as kiállításhoz készült fekete-fehér reprodukcióból ismert. 

Szerencsés véletlenek sora kísérte végig a tudományos kutatómunkát, ugyanis a kép éveket töltött díszletraktárakban hánykolódva, ahol még a legkompetensebb emberek is úgy hitték, hogy a számukra  kivehetetlen szignójú kép a legjobb esetben is csak egy puszta másolat. 

A kép felkutatása során ugyan nem derült ki, hogy miként kerülhetett a festmény a tengerentúlra, az azonban biztos, hogy legutóbbi  gazdája a Sony Pictures stúdiókellékesének asszisztense, Lisa S. Kaliforniában, egy pasadenai régiségboltban akadt rá a festményre, amikor a Stuart  Little, kisegér egyik főjelenetébe egy nagy foltokkal operáló, dekoratív képet kerestek a háttérbe. 

A forgatást követően Lisa megpróbálta megvásárolni a festményt, de az közben nélkülözhetetlen kelléké vált egy esetleges újraforgatáshoz, így a raktárban maradt. Évekkel később újabb próbálkozást tett a kép megvásárlására, de annak közben nyoma veszett. Mint kiderült, a Family Law című szappanoperához adták kölcsön, majd törölték a raktári leltárból. Lisa kérésére egykori kolléganője nyomozásba kezdett, és megtalálta a képet, amiről kiderült, hogy egy másik raktárban hozzáférhető, így nem sokkal később már a nappaliját díszítette Berény festménye. Később Lisa egy másik barátnője Magyarországon járt, ahol a Nemzeti Galéria egyik kiállításán Berény egy másik művét, a Csellózó nőt látta, és ráismert az azonos stílusjegyekre. Barki Gergely közben eljutott Melanie Griffith bátyjához, aki a film forgatásán a stúdióberendezésekért felelt, és elsőre úgy tudta, egy időközben elkallódott másolat lehet, ám nem sokkal később megkereste Barkit, hogy a kép megvan, és Lisa birtokát képzi.

Barki nemrég egy washingtoni parkban találkozott a nővel, ahol egy hot dog árustól kölcsönkért csavarhúzóval fejtette le a keretet a képről, hogy megbizonyosodjon a Munkácsy-céh 1928-as novemberi kiállítású pecsétje alapján, a magyar avantgárd kalandos életű festőjének elveszett képéről van szó. 

A kép Berény második feleségét, Breuer Etát ábrázolja. A festészet mellett zeneszerzőként és hangszeresként is aktív Berény egy berlini összejövetelen ismerte meg Breuert, ahol unalmában a sarokban zongorázott. Játékával itt bűvölte el a csellistát, aki később több képét is inspirálta, amelyek zömén erotikus pózokban ágyon vagy pamlagon látható. 

Berény a magyar avantgárd egyik legsokoldalúbb képviselője. Pályája korai szakaszában tervezett hímzéseket, amiket első felesége, Somló Ilona, Léni készített el. De párizsi kint tartózkodása után rendszeresen publikált a Nyugatba, valamint több toborzóplakát is az ő nevéhez fűződik, többek között a lemezborítókat is megjárt 1919-es Fegyverbe! Fegyverbe! című alkotás.

Műveinek nagy részét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, de számos kompozíciója e megtalálható a székesfehérvári Deák Gyűjteményben, a pécsi Jannus Pannonius Múzeumban, valamint magántulajdonban.  A kép november 29. és december 12. között lesz megtekinthető a Virág Judit Galériában, majd december 13-án a Budapesti Kongresszusi Központban kerül árverésre.