Ma tartotta második ülését a Hauszmann-bizottság (pontosabban a Nemzeti Hauszmann Terv társadalmi testülete), ami a Várnegyed és a palota felújításának legfőbb kérdéseit vitatja meg és felügyeli. Az ülés maga nem volt nyilvános, de előtte L. Simon László miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára tartott egy tájékoztatót az eddigi döntésekről és eredményekről. 

L. Simon László az ülés előtt leginkább a költségvetési forrásokat ismertette a sajtóval, hangsúlyozva, hogy a koncepcionális terv már elkészült arra vonatkozóan, hogy mit, hogyan és milyen mértékben kellene felújítani, és az is egészen bizonyos, hogy a kormány a hauszmanni állapotokat szeretné rekonstruálni. (A kiegyezés után Ybl Miklóst kérték meg, hogy tervezze újra a palotát, az ő halála után azonban Hauszmann Alajos vette át a tervezést, így a palota az ő tervei alapján épült át, és bővült ki kétszeresére.) L. Simon megerősítette: idén 2 milliárd forintból elkezdődik a reneszánsz lovarda újraépítése, egy 300 férőhelyes mélygarázs fölé (egy másik 300 férőhelyes garázs már a Várkert Bazár alatt elkészült). A lovarda ugyanis nagyon fontos eleme volt a hauszmanni épületegyüttesnek, ráadásul viszonylag jó állapotban átvészelte a háborút, és csak 1971-ben bontották le, egy oda tervezett út miatt, ami aztán nem valósult meg. Korábban Orbán Viktor a lovardáról úgy nyilatkozott, hogy valószínűleg a turisták számára jelent majd látványosságot. A lovarda építési költsége mellett további 1,3 milliárd forint lesz az új mélygarázs megépítése is, amire már szintén rendelkezésre áll a pénz.

L. Simon László a főőrségi épület kapcsán is hangsúlyozta, hogy az viszonylag jó állapotban túlélte a háborút, és fölöslegesen bontották le, a Stöckl-lépcső pedig a vár jobb megközelítését teszi lehetővé, és 2016 végén remélhetőleg elkészül.

Egy másik kormányhatározat további 317,5 millió forintot biztosít a Kiscelli Múzeum fejlesztéséhez, ami azért válik szükségessé, hogy a Budapesti Történeti Múzeum azon gyűjteménye, mely jelenleg elfoglalja a Szent István termet, át tudjon költözni a Kiscelli Múzeumba, és a terem felújítása elkezdődhessen. Arról L. Simon László nem tett említést, hogy BTM véglegesen költözik-e a Kiscellibe, vagy csak a felújítás idejére.

További 400 milliót a költségvetés biztosít a Táncsics-börtön felújítására és az ahhoz szükséges régészeti feltárásra, ami szintén elkezdődik még idén. A Táncsics-börtönben kerül kialakításra az ideiglenes látogatóközpont, valamint a régészeti feltárást követően megvalósuló kiállítás. Ezzel egy időben egy mozgalmat is szeretnének indítani, miszerint a budai Várból elhurcolt műtárgyakat, bútorokat minél többen hozzák vissza, és ajánlják fel az állam számára. Erre már L. Simon szerint történt is példa, egy lakatos restaurátor ajánlott fel egy kilincset, ami a várból került hozzá.

A rendelkezésre álló összegeknek azonban itt még koránt sincs vége, maga a Hauszmann Bizottság is kapott 1,5 milliárd forintot tervezésre, a bizottság működtetésére, valamint 200 millió jut még a látogató központ létrehozására is.

de ebben még nincs benne a Karmelita kolostor felújítására szánt összeg, amire szintén hamarosan sor kerül.

A költségvetési határozatok ismertetése után L. Simon László áttért „azokra a társadalmi problémákra, amelyek jelenleg borzolják a kedélyeket”. Mint elmondta, nincs vita a bizottság tagjai között abban, hogy a várhoz hozzá kell nyúlni „persze vannak olyanok, akik szerint a legjobb lenne a várat a jelenlegi formájában hagyni, és megvárni, amíg össze nem dől. Ők azok, akik azt is kifogásolják, hogy miért nincs játszótér a Kossuth téren” L. Simon László ezzel főként Rév István történész, és az OSA Archívunk általunk is ismertetett kritikájára válaszolt, amiről itt írtunk bővebben. (Rév István a Magyar Narancsban közölt két részes kritikát a palota jelenlegi felújítási tervéről.)

Az államtitkár szerint tudni kell, hogy Magyarországon a legnagyobb reprezentációs célra igénybe vehető helyszín a parlamenti Vadászterem, amiben„úgy állnak a külföldi delegáció tagjai, mint a heringek. Teljesen jogos elvárás tehát, hogy a budai Vár tereit reprezentációs célokra használjuk.”

Ennek ellenére elismerte, hogy a bizottság tagjai is jelezték, úgy érzik, háttérebe szorul a kulturális funkció a vár felújítása kapcsán, ezért L. Simon László most kiemelte:

és csak a maradék 2 százalék lenne a reprezentációs funkció. Ami szerinte nem ördögtől való, ennek bizonyítékaként hosszan idézett 2004-es kormányhatározatokat, miszerint már a szocialista kormány is szerette volna felújítani a Várnegyedet és a palota épületét, többek között azért, hogy reprezentációs célokra használhassa. Ez azonban akkor nem valósult meg „Nem csak a mi kormányunkat foglalkoztatta a budai Vár felújítása, és nem csak mi gondoltuk úgy, hogy reprezentációs célja legyen” – hangsúlyozta még egyszer az államtitkár, aki azt is kiemelte, hogy „eszük ágába sincs, a Horthy által is használt F épületet funkcionális célokra használni”, ilyen csak az A és a C épület termeiben lesz, és amikor éppen nem lesz használatban, a turisták látogathatják majd, éppúgy, mint a két világháború között.

Konkrétumok azonban nem hangzottak el azzal kapcsolatban, hogy milyen kulturális funkciót kapnának a megújult palota terei. Biztosan elköltözik a Városligetbe a Magyar Nemzeti Galéria, és nem lehet tudni, visszaköltözik-e vajon egyáltalán a Budapesti Történeti Múzeum. Mint arról L. Simon László most is beszámolt, új Széchenyi könyvtár épül, zöldövezeti környezetben, tehát biztosan költözik az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK). A helyét kulturális célokra használják majd, „kiállítótérnek”. (Korábban volt olyan verzió, hogy az OSZK helyén szálloda lesz.)

Ezután Bognár Gábor, műemléki referens tartott egy félórás prezentációt a hauszmanni épület építészeti és díszítéseinek művészeti értékéről, melynek újjáépítése, mivel a korabeli magyar iparművészet remeke volt, és a háborúban megsemmisült, teljesen jogos igény. Bognár hosszan beszélt a szocialista felújítás tévedéseiről és rombolásairól, a kupola áthelyezéséről, és a valóban borzalmas, oda nem illő nyílászárókról.

Az eseményen L. Simon László többször hangsúlyozta: a felújított palotának kulturális funkciót szánnak és a felújítást széles körű társadalmi bevonással képzelik el, egy fiataloknak szóló építészeti pályázaton kívül azonban más társadalmi aspektusról nem esett szó. Mint ahogyan arról sem, pontosan milyen kulturális intézmények lennének a 200 milliárdból felújított budai Várban. Kérdezni az esemény végén nem lehetett, kezdődött az ülés.