Június közepén bizonytalan ideig és bizonytalan jövőképpel bezárt Budapest egyik legnépszerűbb turistacsalogatója, az újlipóciai Flippermúzeum, amiről még a BBC is forgatott kisfilmet, és amit tavaly a főváros legkiválóbb nevezetességének választottak a TripAdvisoron. De akkor hol tudunk még Budapest belvárosában flipperezni?
A flippereket természetesen nem először vegzálják a játékok történetében : New Yorkban például a negyvenes évek elejétől egészen 1976-ig be voltak tiltva. A város kilencvenkilencedik, republikánus vezetője, Fiorello La Guardia abban a hiszemben látott hozzá a flipperek üldöztetéséhez, hogy ezek a gonosz masinák elrabolják az amerikai gyerekek megtakarított öt- és tízcenteseit. La Guardia, a rendőrség hathatós támogatásával, gépek ezreit gyűjtötte össze, majd – ahogy néhány korabeli fotó is megörökítette – óriási kalapácsokkal rontott nekik, a maradványaikat pedig a város folyóiba hajították.
A tilalom addig tartott, amíg egy Roger Sharpe nevű, akkor huszonéves fazon egy manhattani tárgyalóteremben be nem bizonyította, hogy a flipper nem szerencse-, hanem sokkal inkább ügyességi játék. Ezt úgy tudta elérni, hogy a bizottság tagjai előtt elkezdett játszani, bejelentette, hogy melyik elemeket fogja eltalálni, majd úgy is tett. A városi tanácsot úgy meggyőzte Sharpe műsora, hogy nyomban vissza is vonták a flipperek tilalmát. A flippereket egyébként több más amerikai nagyvárosban is üldözték, például Los Angelesben, Philadelphiában, Salt Lake Cityben, de még a flipperek őshazájában, Chicagóban is. Sőt, az USA-ban még mindig akad egy-két város, ahol továbbra is tilos flipperezni, vagy egészen röhejes szabályozások vonatkoznak a kétkaros játékra.
A budapesti Flippermúzeum ideiglenes bezárása után azt közölte, hogy amennyiben nem sikerül a tervezett augusztusi újranyitás, akkor a NAV szerencsejáték-felügyeleti főosztálya elől külföldre költöztetnék a tárlatot. Facebook-oldalukon legutóbb azt írták, július 2-án, csütörtökön születik majd egy bírói döntés az ügyben, ami után helyzetelemzést tartanának.
Sikerült személyesen is találkoznunk a NAV SZF vezetőivel, s a megbeszélésen az a progresszív álláspont alakult ki, hogy számukra a múzeumi működés a régi jegyárstruktúra kivételével nem aggályos. Erről kapunk is egy állásfoglalást a napokban. Amint kezünkben lesz ez az okirat, erről itt fogunk tájékoztatni benneteket.
Azt manapság már talán kevesen vitatják, hogy flipperezni jó móka, még a látványosabbnál látványosabb videojátékok korában is, hiszen ami az üveglap alatt történik, az a valóság része – szemben például az új GTA és Mortal Kombat játékokkal, amik vitathatatlanul nagyon szórakoztatóak, de kevés közük van a valósághoz. Flipperezés közben valódi a gravitációval való küzdelem, és valódi a játékélmény is, a különböző pályák pedig igazi kis univerzumokat rejtenek.
Amikor az ember először áll egy gép elé, szinte lenyűgözik a részletesen kidolgozott tereptárgyak, a halálfejek és egyéb figurák, aztán ahogy hátrahúzza a golyókilövő kart, tekintetét szorosan az apró kis fémgömbre szegezi, és a játék végéig le sem veszi róla a szemét. Amikor flipperezünk, ügyet sem vetünk a játék közben villódzó fényekre vagy a pálya izgalmas színeire, megfeledkezünk a külvilágról, a mögöttünk állókról, anyánkról, apánkról, életünk párjáról, az egész heti munkáról, a kormányról, de még a menekültkérdésről is. Ilyenkor csak a golyó létezik, és semmi más.
Kétféle ember van a világon: a flipperes és a videojátékos
– hangzik el a Copland című Stallone-filmben is.
A Magyarországon is emlékezetes koncertet adó, leginkább Spongyabobra emlékeztető zenész, Mac Demarco például azt mondta a Vice alig pár hónapos, a flipper megmentőjéről, Roger Sharpe-ról szóló videójában:
Manapság, amikor valaki belép egy bárba, azt mondja: ó, nézd csak azt a régi cuccot ott a sarokban! De ez sokkal összetettebb ennél. Ez nem csak egy üsd-vágd-nemapád típusú játék, ezek a gépek egész kis világokat rejtenek!
A fenti gondolatokat szem előtt tartva, szétnéztünk, hogy a Flippermúzeum zárva tartása idején hol tudunk még játszani egy jót Budapesten. Itt szerencsére még nem kétes hírű negyedek sikátoraiból nyíló bárokban és szexshopokban kell keresni az eldugott flipperbarlangokat, mint New Yorkban a tilalom idején. Egy-egy kósza gép persze több budapesti kocsmában is árválkodik, ám cikkünkben elsősorban azokat a helyeket kerestük, ahol legalább két gép közül választhatunk. (Galériánkért kattintson a fényképek valamelyikére!)
A Kéthly Anna tér mellett található Füge Udvar nem sokban különbözik a VII. kerület többi romkocsmájától, hangulatában mégis kiemelkedik a többi flipperes hely közül. Ez nemcsak az udvar közepén álló fügefának, hanem a külön kis játékteremnek is köszönhető, ahol három flipper közül is választhatunk: az egyik a szinte minden flipperes helyen felbukkanó Walking Dead-játék, egy hasonlóan népszerű Star Trek-gép, valamint egy AC/DC-s, amivel ottjártunkkor mi is játszottunk. A Füge Udvar azért is lehet jó választás, mert tényleg óriási játékparkja van, így ha esetleg a flipperekre rá is untunk volna, még mindig leköthetjük magunkat a léghokival, a bokszgéppel és persze a csocsókkal. (Budapest, VII. kerület, Klauzál utca 19.)
A hely, ahol szinte minden 350 forintba kerül. A flipper szerencsére nem, az maradt egy százas, mint a legtöbb helyen. Két gép közül választhatunk: az egyik a már említett sztárgép, a Walking Dead, a másik pedig a Tron, amit állítólag szintén nagyon szeretnek az idejárók. A pultos hölgy azt is elmondta, a flipper épp olyan népszerű, mint a csocsó és a többi kocsmajáték, illetve hogy nemcsak a fiúk, hanem a lányok is gyakran dobálják az aprót, hogy aztán kipróbálják magukat. A két gép mellett, a falnál egy dartstábla is áll, úgyhogy játék közben vigyázzunk, nehogy a tarkónkba fúródjon egy rossz (értsd: látványosan ittas) kezekbe keveredett nyíl. (Budapest, VII. kerület, Kertész utca 24-28.)
Listánk legszélesebb felhozatalával a Wesselényi utca és az Erzsébet körút sarkán található 4es 6os rendelkezik, egész pontosan nyolc gép közül választhatunk. Az emeleten hét masina sorakozik szorosan egymás mellett, épphogy elférnek egymás mellett, közel hozzájuk a pénzváltó is, a földszinten, a lépcső mögött pedig egy batmenes flipper is bujkál. Az emeleti felhozatalban találunk zenekaros, birkózós, autós és szuperhősös tematikájú gépeket is, úgyhogy tényleg mindenki megtalálhatja a neki tetsző tematikát. A hely egyébként éjjel-nappali, a hét minden napján és minden órájában üzemel, úgyhogy ide tényleg akkor térünk be, amikor csak akarunk. (Én például hétvégente valamikor hajnal öt és reggel hét között szoktam megjelenni, hogy birtokba vegyem személyes kedvencemet, a metallicás flippert.) (Budapest, VII. kerület, Erzsébet körút 28.)
Ha esetleg a miénkhez hasonló flipperkörútra indulna, érdemes lehet a cikkünkkel megegyező sorrendben végigjárnia a helyeket – bár ez attól is függ, honnan érkezik. Mindenesetre segítség gyanánt készítettünk egy térképet is a mókához:
A Király utca legolcsóbb helyeként hirdeti magát a Spitz & Burger, ahol nemcsak az italos pult 16 méteres hossza kiemelkedő, hanem az öttételes flipperfelhozatal is. A jól bevált nevek (pl. Avengers, Walking Dead, Metallica) mellett van egy megnyugtatóan szép kivitelezésű gép is, a Big Buck Hunter Pro, ami letisztult látványvilágával, a játékmezőn elhelyezett vadleseivel és trófeáival kifejezetten üdítő látványt nyújt a sok-sok képregényes látványvilágú masina mellett. A Star Trek-rajongók az ötödik gépet az emeleten keressék, viszont a lépcsőn közlekedve nagyon figyeljenek a fejükre – az esetleges bajok elkerülése végett a problémás sarok be van ugyan szivacsozva, de még így is komoly meglepetéseket tud okozni! Ha esetleg megéheznénk, sem kell messzire menni, szerencsére mindjárt a szomszédban tolhatunk egy jó burgert. (Budapest, VI. kerület, Király utca 60.)
A Kárpit a tutira megy, a zsinagógához közel ugyanis két népszerű gépet nyüstölhetünk, a Star Treket és a Walking Deadet. A Walking Dead helyén korábban egy Rolling Stones-masina állt, az ide látogatók azt is imádták, voltak olyanok, akik állítólag a gép előtt kezdtek el táncolni Jaggerék klasszikusaira. A helyi pultoslány azt is elmesélte, van olyan apuka, aki a kisfiával szokott érkezni, de mások is szoktak családostul játszani.
Öttől hetvenöt éves korig szinte mindenkit leköt a flipper. Engem mondjuk annyira azért nem, én dartsozni jobban szeretek.
Egyébként egy újabb Legjobbkocsma.hu hálózathoz tartozó helyről van szó, mint felsorolásunk eddigi összes italozója. (Listánk következő darabja már nem az lesz.) „Ha egyet láttál, mindet láttad" – szokás ezekről mondani, és tényleg így is van. Legfőbb ismertetőjegyeik a sörpadok, a kötelező kocsmakellékek, az olcsó italok, és persze az olcsón berúgni vágyó, kispénzű fiatalok. (Budapest, VII. kerület, Wesselényi u. 12.)
Ha valaki autentikus presszókörnyezetben szeretne játszani, kénytelen lesz kimozdulni a bulinegyedből, de nem kell messzire mennie, csak a Keleti pályaudvarig. Az erősen szocreál hangulatot árasztó Derby büfé közönsége merőben más, mint az előbbiekben bemutatott helyeké: nemcsak az átlagéletkor jóval magasabb, hanem a férfiak aránya is. A helyi Metallica-gép csúcstartója – két menet közti cigiszünetben – elárulja, csak itt szokott játszani, máshová nem is jár. Azt mondja, munka után szeret beugrani pár sörre, és játszani egy kicsit, mert kikapcsolja a golyók hajkurászása. Versenyezni viszont nem szokott, barátaival hiába pörgették ki a pókemberes játékot. A Flippermúzeumról sem hallott, de jó ötletnek tartja, sajnálja, hogy bezárták.
Mikor a pultot támasztva megkérdezem a csapost, megéri-e itt három gépet is fenntartani, kifakad:
Szerinted a tévét megéri fenntartani? Én nem játszom ezekkel a szarságokkal, de valami vendégcsalogató azért kell, hogy legyen. A nyerőgépeket betiltották, és már dohányozni sem lehet idebenn. Akkor mégis minek járjon kocsmába az ember? A következő az lesz, hogy majd csak csapvizet szolgálhatok fel?!
Válaszok helyett néhány pillanatra mindketten elmerengünk. Közben a háttérben épp a Metallica-király rángatja a gépet és anyázik hevesen. Az utolsó golyónak is annyi. (Budapest, VIII. kerület, Baross tér 6.)