Nemcsak mi, magyarok imádjuk a Mézga család vicces kalandjait, de a cseheknek és szlovákoknak is közkedvelt retró téma. Olyannyira, hogy egy prágai színház a legmenőbb cseh színészekkel egészen 2020-ig fogja színpadon játszani Mézgáék legújabb kalandját, az MTVA engedélyével. Mézgáék prágai haknijából elvileg még a Pannónia Filmstúdió rajzfilmeseinek is jutna pénz – bár nem egészen úgy, ahogyan azt az alkotók egyike, Ternovszky Béla társrendező szeretné.
Korábban nem is tudtunk róla, hogy Csehországban a Studio DVA május 28-án bemutatta a Mézga család színpadi verzióját, csupa közönségkedvenc cseh sztárszínésszel a főszerepben. Szerencsére egy Prágában élő olvasónk, Tibor felhívta rá a figyelmünket:
Nosztalgiadarab, egy egész generáció nőtt fel a Mézga családon Csehországban. Jó pár éve voltam Prágában egy klubos, 24 órás Mézga család vetítésen, telt ház volt.
És valóban: szinte minden cseh nosztalgiafórumon úgy emlegetik a Mézga családot, mint egy kultovní televizní seriál, azaz kultikus tévésorozat azokból az időkből, amikor még minden jobb volt.
Tibor ugyan még nem látta a darabot (már most elkelt szinte minden jegy a júliusi és októberi előadásokra), de elolvasott pár színikritikát a cseh lapokban, ahol 65-75 százalékot adtak a Mézga családra.
Állítólag van benne egy csomó jó ötlet, humor felnőttek és gyerekek számára egyaránt. A darab fokozatosan „gyorsul”, a valamivel lassabb első rész után jön az igazi vidámság.
A cseh színház teljesen új történetet talált ki, összegyúrva benne a három Mézga-rajzfilmsorozat legjobb elemeit:
A Gulliverklivel utaznak valamilyen bolygóra, Máris szomszéddal együtt. Ha jól értettem a kritikákból, eléneklik a főcímzenét magyarul is, ami a csehek számára már önmagában véve is jó szórakozás.
Tibor a színészekről is megírta, amit tudott:
Bob Klepl (Géza) nagyon népszerű színész Csehországban, Eva Holubová (Paula) pedig már igazi klasszisnak számít, és egyike a legjobb cseh színésznőknek.
A Krisztát alakító Jana Stryková pedig – ezt már mi tesszük hozzá – amolyan „cseh Dobó Kata”: szép, és néha hollywoodi filmekben is feltűnik.
Mivel a csehek mostanság hajlamosak eléggé rugalmasan kezelni a kommunista időkben született sikerrajzfilmek szerzői jogát (lásd a Kisvakond esetét a kínai pandamackóval), ha pénzről van szó, utánamentünk egy kicsit a Mézga család tulajdonviszonyainak. Ami biztos:
A Studio DVA honlapján fel is van tüntetve eredeti ötletgazdaként a Kunigunda úti székhelyű Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap. Az MTVA sajtóosztálya szintén megerősítette: a prágai színház egy saját Mézga családos történetet talált ki, ami persze nagyban támaszkodik a már ismert rajzfilmsorozatokra. Az MTVA és a cseh színház szerződése szerint szerint Studio DVA évente 40 előadást tervez a darabból a 2019/20-as színházi évadig. A felhasználási jog lejárata a hivatalos papírok szerint: 2020. május 31.
Az adaptációs jog a „Mézga Aladár különös kalandjai” sorozatra terjed ki, azonban a jogtulajdonosok az előadás angol fordítása alapján adták belegyezésüket a forgatókönyv, illetve a jellegzetes alakok színpadi átdolgozására, így feltűnhetnek benne egyéb ismert elemek is.
Az 1972-es Mézga Aladár különös kalandjait Nepp József és Romhányi József írták (akárcsak az első szériát), a sorozatot pedig maga Nepp József rendezte, a munka mérete és jelentősége miatt Ternovszky Béla és Gémes József társrendezésében. Az MTVA levele szerint a Studio DVA rendben kifizette a jogdíjat az alkotóknak:
Az MTVA, a forgatókönyv írója, illetve a filmalkotás jellegzetes, eredeti alakjainak alkotói számára a jegybevételek arányában fizet jogdíjat a színház, amely összegből egyenlő mértékben részesülnek. A színház szavatolta a színrevitellel kapcsolatos egyéb jogdíjak rendezését is, erről azonban az MTVA-nak nincs információja.
Bár az MTVA sajtósa azt állította, a Mézga család jogtulajdonosa engedélyt adott a prágai adaptációra, Ternovszky Béla, a Mézga család társrendezője csak tőlünk értesült először a cseh színdarab híréről.
Sem az MTV, sem más nem értesített egyikünket sem, beleértve Romhányi Ágnest, mint a harmadik szerző jogutódját a csehországi színházi előadásról. Fel is vettem a kapcsolatot közös jogi képviselőnkkel, aki megteszi a szükséges lépéseket
– írta a 72 éves rajzfilmes, aki szerint az újravetítésekért kapnak ugyan minimális jogdíjat, az adaptációkért azonban már nem.
A Mézga család legelső, 1969-ben készült, 13 epizódos szériáját több országban is nagy sikerrel vetítették az elmúlt évtizedekben. Ami nem csoda, hiszen Romhányi József újmagyar szóvicceit és frappáns párbeszédeit leszámítva minden poén nyelvfüggetlen volt. A folyton bajba keveredő, teljesen átlagos életre vágyó kispolgári családon mindenki tudott nevetni, miután fénypostával megérkeztek hozzájuk távoli rokonuk, MZ/X különös ketyeréi, amik minimum akkora lyukat robbantottak a parketta közepére, hogy mindenki leessen az ideges Máris szomszédhoz.
Az Üzenet a jövőből – A Mézga család különös kalandjait Csehországban Odkaz budoucnosti aneb Podivuhodná dobrodružství rodiny Smolíkovy címmel vetítették:
De a Mézga család Szlovákiában is népszerű volt, bár ott a lényegesen egyszerűbb Miazgovci I címen sugározta a tévé. Emellett Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Bulgáriában is óriási sikert aratott. Akárcsak a folytatások, a Mézga Aladár különös kalandjai, és a Vakáción a Mézga család.
Külön kuriózum a Mézga család tagjainak cseh neve. Míg a szlovákoknak a Mézga Géza helyett tökéletesen megfelelt a hasonló hangzású Gejza Miazga, Csehországban a Svejk-szerű, teszetosza pocakos kisembert mindenki Pepa Smolíkként ismeri. Paulából szintén csak a csehek csináltak Gábit, mindenhol máshol megmaradt az eredeti név. De ugyanígy Krisztából is csak náluk lett Týna, Aladárból Ládínek, Máris szomszédból pedig dr. Halíř (Blökit és Maffiát ugyanakkor szinte minden országban máshogy hívták: a cseheknél Zoro és Žofie volt a nevük, a németeknél viszont már Schnuffi és Mausi).
Sajnos a sorozatok korábbi, a Magyar Televízió által történt értékesítéséről iratok és egyéb források hiányában ma már nincsenek pontos adatok az MTVA-nál, mindössze ennyi:
2011. január 1-jét követően az MTVA az alábbiak szerint engedélyezte az egyes Mézga-sorozatok televíziós sugárzását: a sorozat második részét Németország, míg a teljes, háromrészes csomagot Hollandia és Csehország vásárolta meg.