Pintér Gyula nem elégedett azzal, hogy 4,5 milliárd forintot kapott a Magyar Nemzeti Banktól Tiziano Mária gyermekével és Szent Pállal című festményéért – ezt a vállalkozó mondta el a Népszabadságnak, és ahogy az lenni szokott, megemlítette, hogy lettek volna bőkezűbb vevői is. Állítása szerint háromszoros árat ígértek neki a festményért angliai viszonteladók, akik arab vevők számára értékesítették volna tovább a művet.

A probléma az volt, hogy a kép védett, azaz törvényileg tilos kivinni az országból. Pintér azért így sem csinált rossz üzletet, mivel a Tizianót 2005 tavaszán a most kapott összeg harmincadáért, 140 millió forintért vette a Nagyházi Galéria árverésén – akkor azonban még nem volt biztos, hogy a képet a reneszánsz művész festette. 

A lap szerint a kép mai vételárának megítélése nem egyértelmű: 2011-ben aukciós Tiziano-rekordnak számított a Sacra Conversazione című festmény 16,9 millió dolláros (4,5 milliárd forintos) ára, de 2012-ben a Diana és Callisto című nagyméretű képért 45 millió fontot (csaknem 20 milliárd forintot) fizetett ki a National Galleries of Scotland és a Britain's National Gallery. A jegybank egyébként Matolcsy regnálása óta számtalan profilidegen dologba vágott bele, ezek egyike az Értéktár Program, melynek keretében az MNB közpénzen vásárol meg értékes műkincseket.

A program keretében eddig 7,8 milliárd forintért vásárolt műtárgyakat és gyűjteményeket az MNB. Köztük van Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt (1,6 milliárd forint), Orbán Dezső A nagy akt (65 millió forint), Gulácsy Lajos A mulatt férfi és a szoborfehér asszony (42 millió forint) és Vaszary János Kereszténység (40 millió forint) című alkotása, valamint egy a XIV–XVII. században Erdélyben vert ezüsttallérokból álló érmegyűjtemény (1,1 milliárd forint).