Pár napja ismét óriásit futott a neten az ismert mesekönyvillusztrátor, Richard Scarry '60-as évekbeli Tesz-Vesz Városa, és a jóval genderfüggetlenebb, polkorrekt változata, ahol ő maga rajzolta át például a borítón a morcos rendőrmedvét egyenruhás mackólányra, a babakocsit toló macska anyukát pedig macska apukára.

A politikai korrektség jegyében az új változatban felsorolt ünnepeknél a karácsonyfa és a Halloween-tök mellé egy hétágú menóra is bekerült a hanuka miatt, a repülőtéren csomagokat rakodó baggage man pedig már a gendersemleges baggage handler nevet kapta, míg a policeman pedig police officer lett, és rendőrszoknyát is kapott.

Igaz, ezek mind 1991-es változtatások voltak (Scarry 1994-ben meghalt), de mivel akkor még nem volt internet, csak most csodálkozott rá a jelenségre a közösségi média, és a hétvégén már boldog-boldogtalan a Mental Floss vagy a Fusion.net cikkét linkelgette a Facebookon. A legtöbb változtatás persze mind apró kozmetikázás volt a női emancipáció jegyében: miért ne vezethetne például úthengert egy masnis munkásnő, aki történetesen medve? Ugyanígy a katonai zenekarban doboló malacfiúból is malaclány lett.

De az olyan hímsoviniszta szavak is eltűntek Scarry új Tesz-Vesz Városából, mint a fireman, ahol az eredeti angol változatban kódolva volt, hogy csak a férfiakból lehet bátor tűzoltó, ezért a szerző kicserélte inkább a gendersemleges fire fighter-re. Ugyanezen a tűzoltós képen hímsovinisztának találtatott a beatiful screaming lady kifejezés, mivel azt sugallta az olvasóknak, hogy a szép lányoknak kizárólag az a feladata, hogy várjanak a megmentőikre - miközben a lovagiasnak egyáltalán nem mondható párjuk már rég kiugrott a lángoló épületből. A jumping gentleman kifejezést így kidobták az új változatból, a segítségért kiáltozó cica pedig megkapta a gendersemleges cat in danger, azaz bajba jutott macska feliratot.

A könyv legnépszerűbb cseréje a mai olvasók számára egyértelműen az lett, ahol a konyhai életképen már nem szegény anyanyúl robotol egész nap a konyhában, hanem apa is besegít - egy üres serpenyő látványos odébb húzásával. Ezzel a szerző valószínűleg arra próbálta felhívni a figyelmet, hogy egy házas- vagy élettársi kapcsolatban élő férfinak nem csak akkor kellene a konyhába mennie, ha kész a vacsora, hanem nyugodtan besegíthet a főzésbe. Sőt, más házimunkába is!

A fentiek mellet még sok másik változtatást is összegyűjtöttek a napokban az online portálok. Ezek egy része érthető módosítás (lásd a házimunka felosztását két dolgozó felnőtt között), máshol talán túlzásba vitte egy kicsit a szerző a polkorrektséget (például a kenuban ülő indián egérkéből simán csak kenuzó egér lett, hogy tompítsa az amerikai őslakosokkal szembeni sztereotip előítéleteket).

Richard Scarry legelső rajzai tipikusan az '50-es évek mindennapi életképeiből táplálkoztak, ám mivel a Tesz-Vesz-könyv 7 milliós eladott példányszámot produkált, már a '70-es években jelezték az író felé a szülők a kötettel kapcsolatos problémákat. Például hogy a gyerekek rengeteg kérdést tesznek fel a képek miatt, és furcsállják, hogy a nők sosem végeznek semmi izgalmas foglalkozást, mindig csak szép ruhákban mosolyognak. Magát Scarryt természetesen sosem kiáltotta ki a közvélemény nőgyűlölőnek vagy maradinak, sőt, kifejezetten örültek neki, hogy meghallotta az idők szavát, és éveken át saját maga dizájnolta újra a szereplőket.

A gendersemleges Tesz-Vesz Városra rácsodálkozás egyébként nem új jelenség. 2005-ben Alan Taylor töltötte fel a Flickr-re a mesekönyv '60-as évekbeli és '90-es évekbeli kiadásainak különbségeit, 2007-ben pedig a Könyvesblog is megírta itthon.