Semmit nem tudnak Pécsen arról , hogy új Csontváry-múzeum épülne Budapesten, pedig a festő műveit évtizedek óta a város mutatja be múzeumában. A Népszabadság információi szerint a Liget II. projekt részeként épülhetne fel a Csontváry-múzeum Budapesten, a Nyugati pályaudvar mögötti rehabilitálandó területen. A Népszabadság ezt a Miniszterelnökségtől kapott szóbeli tájékoztatásra hivatkozva írta.
Megkerestük a Miniszterelnökséget, hogy valóban terveznek-e újabb Csontváry-múzeumot, amire a hivatal úgy cáfolta az értesülést, hogy valójában megerősítette azt:
„A Népszabadságban valótlanul állítják miniszterelnökségi forrásra hivatkozva, hogy a tervezett Csontváry Múzeum a Liget II. projekt részeként épülhet fel" – írták, majd hozzátették:
A valóság ezzel szemben az, hogy a múzeum kapcsán döntés nem született, csupán a következő ötletpályázat tekintetében.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára a Miniszterelnökség ötletpályázatot ír ki egy Csontváry eredeti tervei alapján készítendő múzeum megvalósítására, ahol a művész ajánlásának megfelelően hat képet mutatnának be. Az, hogy Csontváry tervei egy évszázaddal később is megvalósulhatnak, a legkisebb mértékben sem a pécsi Csontváry Múzeum integritásának csorbításáról, sokkal inkább Magyarország kulturális erejéről, a kormány kultúra iránti tiszteletéről és a magyarok kultúraszeretetéről szól a Miniszterelnökség szerint.
Ebből tehát azt a következtetést vonhatjuk le, hogy valóban lesz új Csontváry-múzeum, méghozzá nem Pécsen, hanem Budapesten. Arra, hogy mely képek lennének itt kiállítva, nem kaptunk választ, a levélben hat képet említenek.
Pécsen érintettségük ellenére sem tudnak arról, hogy a kormány képeiket egy budapesti múzeumba vinné át. A pécsi Csontváry Múzeum egyelőre zárva tart, hiszen a festő képei Budapesten vannak az egyébként népszerű életmű-kiállításon.
Pécsről kérdéseinkre azt a választ kaptuk, hogy az érvényben lévő szerződés szerint a Budapestre szállított valamennyi Csontváry-képet visszakapják januárban. 2016 februárjától ismét a régi helyükön, a pécsi Csontváry Múzeumban lesznek láthatóak az alkotások.
A pécsiek azonban mégsem bízhatnak nagyon a kormány ígéretében, mert a kiállítás szervezése előtt sokan tiltakoztak a képek elszállítása ellen. Attól féltek, hogy azokat soha többet nem fogja viszontlátni Pécs. Egyedül a város polgármestere, Páva Zsolt volt optimista: akkoriban azt nyilatkozta, hogy ő nem tart ettől, sőt a fővárosi kiállítás jó reklám Pécsnek.
A múzeum ötlete tehát már eddig is elég összetett volt. A történet azonban akár egy Dan Brown-regényben is szerepelhetne, ha mindehhez hozzáadjuk a múzeum ötletének korábbi történetét.
A múzeumot maga Csontváry találta ki saját műveinek. „A festő által írott szövegekben tűnik fel a múzeum terve” – avatott be minket a részletekbe a budapesti Csontváry-kiállítás kurátora. Gulyás Gábor ugyanakkor maga sem tudta, miért beszél a kormány hat kép bemutatásáról, ha ugyanis a festő terveit szeretnék követni, akkor a teljes életművet ott kellene kiállítani. „Egészen pontosan kidolgozta, hogy melyik teremben mely műveket mutassák be. A termeket el is nevezte, szerepelt például Taormina terem, ahol ezen művét, és az ahhoz köthető további alkotásokat állítanák ki.”
Csontváry semmit nem bízott a véletlenre, akkurátusan foglalkozott múzeumának helyével is. A festő terveiben leszögezte, hogy az épület ne a budai Várba kerüljön, mert háború esetén a művek megrongálódhatnak, mondta el a kurátor.
Az már a jelen politikai helyezkedéseinek eredménye, hogy a Liget mögött álló erők nem engedték be a Csontváry-múzeumot toló embereket a Ligetbe. Így azoknak a Nyugati pályaudvar mögötti területre kellett terveket gyártaniuk. (Saját meglátásunk, hogy ezzel a kényszerrel, az ipari terület rekultivációjával végül progresszívebb tervet valósítanának meg, mint a parkot rövid távú érdekek miatt beépítő Baán László.)
A múzeum ötlete egyébként nem volt új a magyar állam számára. A főbb műveket tulajdonló Gerlóczy család a hetvenes években ugyanis annak fejében adta át a festményeket az államnak, hogy azokat egy önálló Csontváry-múzeumban állítják majd ki. Ilyen múzeum mostanáig nem épült, Pécs fogadta be, és restaurálta a műveket.
Megkerestük a Gerlóczy családot ma képviselő családtagot, Gerlóczy Gábort, akitől megtudtuk: a múzeumot már több mint fél évszázada meg is tervezték. Igaz, a tervrajzok a második világháború alatt eltűntek. A vázlatokat maga a festő skiccelte fel, és néhány töredék a kiállításon is látható.
Csontváry fényárban úszó termeket szeretett volna, ami érthető, hiszen a napút festőjének tartotta magát. Felső bevilágítókon keresztül jutott volna be a fény.
A restaurátorként dolgozó Gerlóczy Gábor azt is elmesélte, hogy a festményeket összegyűjtő Gerlóczy Gedeon építészként meg is tervezte az épületet.
Gerlóczy Gedeon neves modernista építész volt, és ennek megfelelően olyan épületet tervezett, amely akár ma is megállná a helyét. A tervek már nincsenek meg.
A család képviselője ugyanakkor maga is értetlenül állt a kormány felvetése előtt. „Csontváry nem hat képet, hanem a teljes életművet mutatta volna be a múzeumban.” Gerlóczy hangsúlyozta Pécs szerepét a festmények fennmaradásában. „Magánvéleményem, de ha Pécs évekig helyet adott a műveknek, akkor ne vigyék el azokat a városból. Épüljön Pécsen a múzeum. Ez az egyik szimbóluma is lehetne a városnak. Ha viszont a fővárosban akarják bemutatni az életművet, akkor a festő által javasolt Városligetben kellene felépíteni a múzeumot” – írt egy újabb konfliktusos pontot a Liget-projekt listájához a restaurátor.
A történethez adalék, hogy a pécsi Csontváry Múzeumban lévő festmények és rajzok a budapesti Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában vannak, Pécsre csupán ideiglenes letétként kerültek. Ugyanakkor Pécs lerobbant állapotban fogadta be a képeket. Sokan éppen azért érvelnek Pécs mellett, hiszen ez a város mentette meg azokat a pusztulástól, és ők tettek a legtöbbet a festő életművének bemutatásáért.
Gulyás Gábor, a mostani Csontváry-kiállítás kurátora egy évekkel ezelőtti vitában maga is azt mondta, hogy egy nagyszabású, jól reklámozott képzőművészeti kiállítás esetében nem szabad, hogy gondot jelentsen egy kétórás utazás, márpedig Pécs ma már könnyen elérhető.
Gerlóczy Gábor szerint a Miniszterelnökség által emlegetett hat kép nyilván a hat főmű lenne: „Ha ezeket kiemelik, akkor Pécsen csak a kisebb művek maradnának, aminek nem lenne értelme. Az anyagot egyben kellene bemutatni.”