Egy Grimm-kutató több mint kétszáz év után megoldotta a Hamupipőke-rejtélyt. A Kasseli Egyetemen dolgozó Holger Ehrhardt kiderítette, ki mesélte el elsőként a történetet a Grimm-testvéreknek, írja az MTI.

A mese egy Marburgban élő, idős asszonytól, Elisabeth Schellenbergtől származik, aki utolsó éveiben gyógyíthatatlan betegeket ápolt. 64 éves volt, amikor a fiatalabb Grimm-testvér, Wilhelm 1810-ben megkérte, hogy meséljen neki, ám ő a kérést visszautasította. A mesegyűjtő ezután trükkhöz folyamodott: feleségét és gyermekeit küldte az asszonyhoz, akiknek viszont készséggel mesélt – méghozzá nemcsak a Hamupipőkét, hanem Az aranymadár című történetet is.

Ehrhardt, a Grimm-kutató Wilhelm Grimm bátyjához, Jakobhoz írt leveleiben bukkant utalásokra a történet eredetével kapcsolatban, majd az információkat összevetette a helyi templomok születési és halálozási jegyzékeivel, valamint a szegénykórházak adataival. "Ő a szóbeli forrás, ő találta ki a történetet" - mondta pénteken Ehrhardt, aki a kutatás eredményeit könyvben (Die Marburger Märchenfrau) foglalta össze.

Elisabeth Schellenbergről nem maradt fenn kép, egykori lakóháza viszont máig áll. Az asszony elszegényedve és gyermektelenül halt meg 1814-ben, négy évvel azután, hogy továbbadta Hamupipőke történetét Wilhelm Grimm feleségének és gyermekeinek.