A brit Vakok Királyi Nemzeti Intézete (RNIB), amely jelenleg 25 ezer digitálisan letölthető felvétellel rendelkezik, 1935-ben kezdett hangoskönyveket készíteni, írja az MTI. Eredetileg az első világháború vak veteránjai számára készültek, a feltételezések szerint a Tájfunt a fegyveres erők egyik egykori tagja vihette magával Kanadába - olvasható a The Guardian című brit lap online kiadásában. 

Az elveszettnek hitt felvétel akkor került elő, amikor Matthew Rubery, a londoni Queen Mary Egyetem modernirodalom-professzora kutatást kezdett új, a hangoskönyvekről szóló könyvéhez. Egy régi lemezeket gyűjtő kanadai férfi vette fel vele a kapcsolatot, és elmondta, hogy szert tett a Tájfun-kollekcióra, de egészen addig nem volt tudománya a bakelitlemezek különlegességéről, amíg nem olvasta Rubery munkáját. 

A The Untold Story of the Talking Book (A beszélő könyvek el nem mondott története) című kötetet novemberben jelentette meg a Harvard Egyetem kiadója.

Rubery elmondta: már feladta a remény, hogy valaha a felvétel nyomára bukkan. 

"Ez óriási felfedezés mindazok számára, akiket érdekel az irodalom, a hangfelvételek, vagy a vak és látássérült emberek kulturális öröksége" - fogalmazott.

Mark McCree, az RNIB könyvtárának vezetője elmondta: "Tavaly ünnepeltük fennállásunk 80. évfordulóját, és az, hogy ennyi év után előkerül az egyik eredeti felvételkollekció, okot ad az örömre".