Látványos kormányközeli fölény alakult ki mostanra a vidéki lapok piacán, és a bevásárlás a médiapiaci találgatások szerint tovább folytatódik. A nyomtatott sajtó hanyatlásával kénytelen versenyezni a terjeszkedés: az elvesztett példányszámok után maradt lyukat az újabb szerzemények éppen csak betömik. A példányszámok csökkenése ellenére azért nem érdemes alábecsülni a vidéki lapok erejét, sőt. A saját terepükön jóval erősebbek a legerősebb országos lapnál is.
Szeptemberben nagy mozgás indult be a vidéki napilapok piacán, és sok jel mutat arra, hogy még egyáltalán nem járunk a folyamat végén. Megmutatjuk, hogy néz ki most, és egyáltalán mekkora az a piac, amelyen egyre nagyobb befolyást szereznek a kormánypárti erők.
Megyei napilapból összesen 18 létezik ma Magyarországon, egyedül Pest megyének nincs saját megyei újságja. (A 18 megyei lap mellett van még egy 19. fontos vidéki újság, az ország egyetlen városi-kistérségi lapja, a Dunaújvárosi Hírlap. Erre egy keretesben még visszatérünk.)
A 18 megyei napilap közül 12 ma már ahhoz a Mediaworks kiadóhoz tartozik, amellyel a Népszabadság megszüntetése miatt volt tele a sajtó októberben, és amelyet a várakozásoknak megfelelően végül valóban meg is vett a Mészáros Lőrinc-közeli Opimus Press Zrt. A Mediaworks nem sokkal azelőtt hízott a másfélszeresére, hogy az Opimus kezére került, miután az eredetileg meglévő 8 megyei napilapja mellé szeptemberben felvásárolta a Pannon Lapok Társasága Kft.-t (PLT), ahová 4 megyei napilap tartozott.
A maradék 6 lap felének, az Észak-Magyarországnak, a Hajdú-bihari Naplónak és a Kelet-Magyarországnak a Russmedia Kft. a kiadója. A régebben Inform Media néven futó cég tulajdonosa az osztrák Russmedia CEE GmbH. Hogy hogyan került egy osztrák, voralbergi vállalkozó a magyar megyei lappiacra, arról a Médiakutató egy 2001-es cikkében azt írta: az illető a nyolcvanas évek közepén túzokra vadászgatott a Hortobágyon, és egy vadásztársa javasolta neki, hogy fektesse be a pénzét a privatizáció előtt álló magyar sajtóba.
Vannak, akik azt gyanítják, hogy a cég már nem marad sokáig nála. Ha helyesnek bizonyulnak a Hvg.hu novemberi értesülései, a Russmediával és annak 3 lapjával folytatódhat a kormánypárti terjeszkedés. Erre utalhat, hogy a céget nemrég átszervezték. Se hivatalos megerősítés, se cáfolat nincs: a Russmedia ügyvezetője nem kívánta kommentálni a Hvg.hu értesülését.
A maradék 3 megyei napilap közül 2, a Kisalföld és a Délmagyar a Lapcom Zrt. kiadónál van, amely mögött a a kajmán-szigeteki bejegyzésű Radio Bridge Media Holding áll. Itt is benne van a levegőben egy ideje, hogy változás közelít. Miután a Lapcom Kiadó Zrt. vezérigazgatója, Pallagi Ferenc októberben bejelentette, hogy lemond a pozíciójáról, beindultak a találgatások egy küszöbön álló tulajdonosváltásról. Pallagi azonban kitart amellett: egyszerűen csak arról van szó, hogy nyugdíjba akart vonulni. A Hvg.hu-nak adott interjúban kijelentette: nincs kormányközeli ajánlat a Lapcomra, pedig szerinte ő biztosan tudna arról, ha lenne ilyen.
Az utolsó megyei napilap, a Nógrád Megyei Hírlap két szempontból is kakukktojás. Egyrészt ez az egyetlen, amelyik már évek óta nem auditáltatja magát, így a példányszámáról nincs hitelesített adat a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetségnél (Matesz). Másrészt a kiadója, a Nógrád Hírcentrum Kft. három magyar vállalkozó tulajdonában áll a céginfó szerint.
A 18 megyei napilapból tehát egyelőre a Mediaworkshöz tartozó 12 lapot lehet kormánypárti érdekeltséghez kötni. A megyei napilapok kétharmadáról van szó. Hogy mindez hány olvasót, mekkora véleményformáló erőt jelent?
Ha mobilon olvassa ezt a cikket, akkor most forgassa el a telefonját!
A példányszámot nézve a messze legjobban fogyó napilap a lapcomos Kisalföld. A Győr-Moson-Sopron megyei újság 56 617-es példányszámával lényegében hozza a legolvasottabb országos napilap, a Blikk példányszámának a felét. (A példányszámnál általában nagyobb az olvasottság, mert egy példányt többen is elolvasnak.)
A Dunaújvárosi Hírlap a Pannon Lapok Társaságához tartozott, ma már így a Mediaworks portfóliójának a része. 2016 második negyedévében a Matesz adatai szerint 5073 volt az összesen értékesített példányszáma. Ha a helyzetet leegyszerűsítve abból indulunk ki, hogy a lapot csak dunaújvárosi választópolgárok veszik, akkor ez azt jelentené, hogy 13 százalékuk ad pénzt a lapért. Ezzel az aránnyal a Dunaújvárosi Hírlap a vidéki lappiacon a legerősebb újságok között van a maga területén.
Az auditáltak közül a legrosszabbul menő megyei napilap a Mediaworkshöz tartozó Heves Megyei Hírlap 8824 értékesített példánnyal. (A leggyengébb minden bizonnyal valójában a Nógrád Megyei Hírlap, amelynek az utolsó megtalált példányszámadata a Matesznél 2010-ben 6260 volt, és azóta feltehetően csak romlott.)
Nem a Heves Megyei Hírlap az egyetlen kifejezetten gyenge példányszámú megyei lap a Mediaworks portfóliójában. Az eredetileg hozzájuk tartozó 8 újság a 8 sereghajtó a megyei napilapok értékesített példányszám szerinti rangsorában. A Pannon Lapok Társasága 4 újságjának megvásárlása viszont sokat szépített a Mediaworks helyzetén, főleg a kifejezetten jól menő Zalai Hírlap és a Vas Népe. Az utóbbi a nyers példányszámot (39 718) nézve is a második legerősebb a Kisalföld után, ha pedig a megyei választásra jogosult népességéhez viszonyítjuk a példányszámot, akkor a Vas Népe magabiztosan veri a Kisalföldet is.
A nyomtatott sajtó hanyatlása alól egyetlen megyei napilap sem tudta kivonni magát. Valamennyi példányszáma évről évre csökken, közülük soké az utóbbi tíz évben megfeleződött. Innen nézve a terjeszkedés lényegében nem más, mint kísérlet a befolyás szinten tartására. A Mediaworks alá tartozó eredeti 8 lap példányszáma az elmúlt tíz év alatt összesen 131 142-vel csökkent. A nemrég felvásárolt PLT 4 lapja hoz most összesen 140 079 példányt. Vagyis hiába bővült másfélszeresére a PLT-vel a Mediaworks vidéken, hiába a térfoglalás, a példányszámok zuhanása miatt a birodalom alig tart valamivel előrébb, mint tíz évvel ezelőtt.
Az országos napilapok esetében sajnos nincs megyei lebontású publikus példányszámadat. A Matesz mér ilyet is, de a számokat nem teszi elérhetővé. Így ha azt akarjuk megnézni, hogy egy vidéken élő ember kezébe mekkora valószínűséggel kerül mondjuk Blikk, és mekkora valószínűséggel a saját megyéjének a napilapja, az országos napilapok összpéldányszámadataiból tudunk kiindulni. Ezzel szinte biztosan fölélőjük az országos napilapok megyei befolyását, mert ezek nem egyformán fogynak az ország különböző részein. Általánosságban igaz az, hogy a legtöbb példány Budapesten kel el belőlük. Érdemes ezt észben tartani.
Az összehasonlítás azonban enélkül is elég látványos tud lenni:
(A példányszámadatok a Matesz 2016. második negyedév gyorsjelentéséből származnak.)