Nemzetközi konferenciát szervezett a Nyitottak vagyunk, ahol világcégek szakértői adtak elő TED-konferenciát megszégyenítő színvonalon. A magyar és európai tech-, média- és HR-szcéna krémje azt állítja, sikerük titka a nyitottságuk, és most megmutatták, hogy kell utánuk csinálni.
Tudta, hogy statisztikailag 0% esélye van egy nőnek, hogy felvegyék egy munkahelyre, ha az összes többi jelentkező férfi? Vagy hogy gyakorlatilag senkit sem hívnak be állásinterjúra, ha nem tudják kimondani a nevét? A munkahelyi diszkriminációnak millió és egy formája van, és bár eddig azt hittük, hogy minél kevésbé megyünk ellene a “normálisnak”, annál jobb, a magyar gyökerekből kinőtt Nyitottak vagyunk egy nemzetközi konferencián erősen rákontrázott erre.
A kezdeményezésről már sokan hallhattak, hiszen a Nyitottak vagyunk kezdetének Árvai Péter és Bán Miklós személyében magyar vonatkozásai is vannak. A kezdeményezéshez 2013 óta bármilyen cég csatlakozhat, akik vállalják, hogy befogadó, sokszínű munkakörnyezetet hoznak létre: arra törekszenek, hogy náluk ugyanolyan eséllyel dolgozhassak nők, cigányok, vidékiek, idősek vagy fogyatékkal élők is. A Nyitottak vagyunk első nyitott programján az Index is részt vett: az alapító cégekkel 2013-ban közös kamionnal vonultunk fel a Budapest Pride-on.
Idén a társaság újított: novemberben megszervezték Budapesten az első nemzetközi eseményüket, az OPEN Conference-t, és egy provokatív mondatot tűztek a zászlójukra: nyitottnak lenni megéri. Nem csak mert a liberális mennyországban majd több pontot kap érte az ember, hanem mert számosíthatóan, kimutathatóan jobban teljesítenek azok a cégek, ahol sokféle ember dolgozik.
Az olyan kreatív- és IT-cégek, mint például a Prezi már egészen törpekoruktól kezdve fontos értékként kezelték a társadalmi felelősségvállalást, a projektjeik, mint a bagi cigánytelep házainak felújítása sokáig sajtóvisszhang nélkül folytak. A sokszínűség melletti kampányolás ezzel szemben nem a jótékonyság kategóriájába esik: gyakorlati haszna is van.
Az például nem meglepő, hogy pont a munkaerőhiány által leginkább érintett szektorokból válhattak ki az első olyan cégek, akik pár éve még sokszínű oázisok voltak a munkaerőpiacon. Mára viszont már 953 magyar és nemzetközi cég csatlakozott hozzájuk. A Nyitottak vagyunk azért vonzhatott be közel ezer vállalkozást, mert olyan nemzetközi sikercégek húzták, mint a Microsoft, akik állították: a sokszínűség náluk bevált. De mit is jelent ez pontosan?
A sokszínűség megvalósításához nem kell feltétlenül nyugati példát követni, hitelesen úgyis csak a mi régiónk problémáit tudjuk kezelni. Az OPEN konferencia a közép-kelet-európai valóságban élőknek és dolgozóknak kínált fel eszköztárat arra, hogy a céljaikat gyakorlatban is meg tudják valósítani. A kifejezetten vállalkozóknak, HR-szakembereknek és vezetőknek megszervezett konferencián olyan nemzetközi szaktekintélyek beszéltek, mint Holly Fawcett, a Social Talent internetes fejvadászcég munkatársa, aki az állásinterjúztatáshoz adott esélyegyenlősítő tanácsokat, vagy Oliver Munn, a McKinsey tanácsadócég partnere, aki egyenesen azt a kérdést tette fel, hogy hozhat pénzt a cégünknek a sokszínűség. Az alapgondolat végig egyszerű, de mégis formbabontó maradt: világon mindenféle ember él, ha nekik akarunk kreatív és innovatív termékeket készíteni, akkor mi sem lehetünk egyfélék.
Bán Miklós, az Espell vezérigazgatója arról mesélt, az alapítóknak is döbbenetes volt a Nyitottak vagyunk hatalmas sikere: már az első hetekben több mint 400 cég csatlakozott a kezdeményezéshez. Miklós szerint akkor egyértelmű volt, hogy nagyon belenyúltak a korszellembe - most pedig arra kezdtek figyelmet fektetni, hogy a sokszínű munkakörnyezetek kialakításában szerzett tapasztalataikat megosszák a közép-kelet-európai közönséggel.
Sok magyar előadó érkezett a nemzetközi csúcscégektől, akik mind a nyitottabb irányt jelölték ki, mint a jövőben is járható utat. Árvai Péter szerint a cégeknek egészen addig kell kiállniuk a társadalmi ügyek mellett, amíg nem látják a kívánt változást, és ha az élére állnak a változásnak, akkor komolyan profitálnak is belőle. Ez összecseng Vidus Gabriella, az RTL Hungary vezérigazgatójának álláspontjával is, aki szerint mára mind az alkalmazottak, mind a vevők elvárják a cégektől, hogy következetesen foglaljanak állást társadalmi ügyekben.
Erre különösen az Y-generáció felcseperedése ad okot - fogyasztóvá vált ugyanis egy olyan réteg, akikre
A fiatalok Magyarországon sem viselik jól a szürke és fekete megoldásokat, amit a világcégek is tudatosítanak, mivel Budapest az elmúlt években a közép- és kelet-európai régió technológiai fővárosává nőtte ki magát. Edina Heal, a Google magyar csapatának vezetője elmondta, nagy figyelmet fektetnek rá, hogy a cég felépítése Magyarországon is hűen tükrözze a társadalmat, és ne csak az elit között járjanak kézről-kézre a lehetőségek.