Akik ismerik az amerikai popkultúrát, azoknak Oprah Winfrey megkerülhetetlen, de megkockáztatom, hogy azok is hallottak róla, akik soha nem nézték meg még egy tévéműsorát sem.

A Nő, Akire Mindenki Odafigyel, akinek a szava karriereket csinálhat meg, akihez régen bizonyos ismertségi és elismertségi szint alatt csak hosszas könyörgés után lehetett vendégként bekerülni, a talkshow-ja nézőterére meg nehezebb volt bejutni, mint Fort Knoxba.

Rádióban kezdte, filmben folytatta és a tévében fejezte be médiaipari karrierjét, amiből persze nem következik egyenesen az, hogy politikai pályára kellene mennie, de ha figyelembe vesszük azt, hogy a mai napig a legismertebb amerikai tévés személyiségek között emlegetik, és azt, hogy ha elindul, akkor a fekete nők tuti rá fognak szavazni, nem hülyeség elgondolkodni a dolgon. A Golden Globe gálán adott beszéde alapján nem tűnik sokkal kevésbé felkészültnek a szerepre, mint a regnáló elnök, ismertségi mutatója magasabb, mint Trumpé az elnökjelöltsége előtt volt, viszont nő, így két olyan hendikeppel indulna a versenyben (rassz és nem), amiből egybe is bele lehet bukni.

Most sokak szerint az lesz a következő évek egyik kérdése, hogy Trump megválasztása újradefiniálta-e hosszabb távon az amerikai politikát, vagy pedig 2020-ban megint visszafordulnak az amerikaiak a hagyományosabb politikusok felé a celebek helyett.

Oprah beszéde ugyanis annyira átütőre sikerült a Golden Globe díjátadón, hogy sokan rögtön azt kezdték el találgatni, hogy esetleg nem szólt-e többről, mint a #metoo, meg a Time's Up mozgalmakról. Az egésznek már jó előre megágyazott Seth Meyers műsorvezető is, aki elsütött egy viccet arra a fehér házi tudósítók vacsorájára utalva, amin Barack Obama 2011-ben szétfroclizta a közönségben ülő Donald Trumpot. A feszültséget az okozta közöttük, hogy Trump is táptalajt adott azoknak a híreszteléseknek, hogy a demokrata elnök nem amerikai földön született. A milliárdos állítólag akkor döntötte el, hogy elindul az elnökségért. „Ha ez igaz, akkor csak annyit mondanék: Oprah, belőled soha nem lesz elnök! Nincs meg benned, ami ehhez kell. És akkor most várunk" – mondta nevetve Meyers.

Oprah kétségkívül hatásos beszéde után aztán hirtelen megszaporodtak a #Oprah2020 és #OprahForPresident hashtagek a Twitteren, és az amerikai média egy része is lelkesen kezdte találgatni, hogy vajon a talk-show-k nagyasszonya arra készül-e, hogy elnökjelöltként is megméresse magát Trump ellen. Az NBC szinte rögtön kirakott egy tweetet, amiben leendő elnökről írt, mielőtt hétfőn mégis leszedte, a New York Times egyik riportere pedig azt pedzegette, hogy nem nagyon lenne senki a demokrata politikusok közül, aki útját tudná állni Oprah-nak.

Olyanok is voltak, akik azt szeretnék, hogy kezdje egy kicsit kevesebbel, és induljon Tennessee-ben – ahol a gyerekkora egy részét töltötte, és egyetemre is járt – Bob Corker szenátor megüresedett helyéért a novemberi félidős választásokon.

A Quinnipiac 2017-es felmérése szerint a választók 52 százaléka pozitívan ítéli meg, és csak 23 százaléknak volt negatív véleménye róla. Ráadásul a támogatók között 72 százalékban voltak a demokraták. Viszont a felmérésből az is kiderült, hogy csak minden ötödik ember akarta, hogy egyáltalán elinduljon az elnökségért, míg kétharmaduk nem akarta ilyen új szerepben látni a szeretett Oprah-ját.

Habár Oprah egyik barátja szerint ez nyilván csak vicc volt, az amerikai lapok gyorsan elő is keresték, hogy tavaly márciusban a Bloombergnek adott interjúban a médiamogul arról beszélt, hogy Trump előtt nem hitte volna, hogy van elég tapasztalata, de „most már gondolkozom rajta." Más hasonló nyilatkozatait is jelek után fürkészték át: júniusban a Hollywood Reporternek azt állította, hogy nem indul közhivatalért, szeptemberben viszont a Twitterén is megosztotta a New York Post egyik cikkét, amiben a demokraták legígéretesebb reménységének nevezték.

Most akkor igen, vagy nem, vagy igen

Természetesen Trumpnál is rákérdeztek Oprah-ra, aki magabiztosan azt mondta, ő nyerné a párbajukat. Amúgy meg nagyon szereti, és örülne, ha Oprah is indulna, de szerinte nem fog. Az egészben a legérdekesebb, hogy

2015-ben pedig jelöltségének bejelentése után is ráerősített erre: „Szerintem könnyedén nyernénk."

A Golden Globe-beszéd után állítólag rákérdeztek arra magánál Winfrey-nél a színfalak mögött, hogy indul-e elnöknek, amit akkor tagadott. A CNN viszont hétfőn azt állította két közeli barátjára hivatkozva, hogy Oprah aktívan gondolkozik a dolgon, míg az NBC Newsnak megint két másik forrás mindent tagadott. Oprah élettársa, Stedman Graham azt mondta a Los Angeles Timesnak, hogy az embereken múlik minden. Erre Winfrey egyik bizalmasa úgy fogalmazott, hogy „aktívan nem gondolkozik" ezen, de foglalkoztatja a kérdés.

Szóval ment a ködösítés, ami annak fényében sem meglepő, hogy a 2020-as elnökválasztás még rettentő messze van, egyelőre az idén novemberi félidős választások foglalkoztatják az amerikai politikusokat. A héten több hollywoodi híresség, Tom Hanks, Meryl Streep és Steven Spielberg is beszélt Oprah esetleges elnökségéről, de azért valójában majd ha a félidős választások környékén is mozgolódni kezd, vagy pedig főként jövőre feltűnik a fontos államokban, akkor lehet vele komolyabban számolni.

Alulról jutott fel a csúcsra

Az idén 64 éves Winfrey nem úgy indult az életnek, hogy 2018-ra egy 2,8 milliárd dolláros vagyon felett diszponáló, az elnökjelöltséggel kapcsolatban emlegetett nő lesz, erre 1954-ben éló ember nem gondolhatott Mississippiben, ahol egy tinédzserkorú anya lányaként mélyszegénységbe született. 14 évesen megerőszakolták, teherbe esett, a fiát csecsemőkorában elvesztette, úgyhogy átköltöztették Tennessee államba egy férfihoz, akit a mai napig az apjának tekint. 19 évesen a helyi gimnáziumi rádióban volt bemondó, a stílusa és az, ahogyan a hallgatókat be tudta vonni a műsoraiba, felkeltette egy helyi tévé figyelmét is, és 1976-tól 1983-ig Nashville-ben, majd Baltimore-ban vezetett műsort.

1983-ban költözött Chicagóba, ahol egy alig nézett reggeli talk-show-ból csinált listavezetőt pár hónap alatt. Az a műsor, ami amerikai háziasszonyok életének millióit változtatta meg, három évvel később, 1986-ban került először képernyőre, Oprah előtte még kipróbálta magát Hollywoodban is, Steven Spielberg Bíborszín című filmjében menten olyan jó volt, hogy alakításáért Oscar-díjra jelölték. A The Oprah Winfrey Show (röviden csak Oprah vagy O) eleinte pont olyan délutáni beszélgetős műsor volt, mint a többi, Winfrey bulvárhíreket mondott, 15 perces hírnevüket kihasználó mondvacsinált celebekkel interjúzott, szóval semmi olyasmit nem tett, ami arra utalt volna, hogy a második évad végére már ő lesz a meghatározó hang a délutáni műsorsávban. Pedig így történt, mert rájött, hogy

Az önimádattal, szemérmetlen önpromócióval és istenkomplexussal is megvádolt Winfrey tulajdonképpen már akkor felhasználta a közösségi média adta lehetőségeket, amikor ez a fogalom még nem is létezett. Nem a mindentudó műsorvezetőt adta, hanem a nép egyszerű leányát, aki pont azokat a dolgokat kérdezi meg vendégeitől, amit a közönség is szeretne, sőt, pont olyan szinten azonosul a riportalannyal, legyen az Jimmy Carter exelnök, vagy egy Nobel-díjas írónő, mint ahogy a nézők is. 1987-ben, amikor éppen egy csoport nővel beszélgetett a stúdióban, akik mind nemi erőszak áldozatai voltak, Oprah a nézők legnagyobb megrökönyödésére először beszélt gyermekkori traumáiról a nemi erőszakról és a terhességéről, és ezzel minden olyan korlátot ledöntött, ami elválasztotta volna a közönségtől. Ezen a vonalon elindulva Oprah tabukat döntögetett, olyan dolgokról beszélt, ami érdekelte a közönséget, például az anilingus (az ánusz nyelvvel-szájjal való kényeztetése) örömeiről, amit hallva az amerikai médiahatóság pont úgy kapott szívbajt, mint a magyar tette azt VV Aurelio pöcshelikopterezésénél.

Ez a nyíltság, őszinteség az évek során állandó jellemzője maradt műsorának. Oprah a tévében beszélt arról, hogy megcsalta a férjét, megemlítette öngyilkossági kísérleteit, részletesen beszámolt a súlyával kapcsolatos problémáiról és fogyókúráiról, sőt, eltitkolt féltestvérét is a tévében mutatta be (ez volt a műsor történetének egyik legnézettebb epizódja). Műsorában visszatérő téma az önbecsülés, az önerőből elért eredmények értékelése és a nők egyenjogúsága. Rengeteg jótékony ügyet karolt fel, iskolát nyitott Dél-Afrikában, menedékházakat hozott létre a családon belüli erőszak áldozataivá váló nőknek, és így tovább.

A nagylelkűsége több szinten működött, előszeretettel ajándékozta meg a stúdióban ülőket: 2004 szeptember 14-én például azzal kezdte a műsort, hogy mindenkit megkért, nyúljon le a széke alá, és vegye elő azt a dobozt, amit ott talál - a dobozban egy vadonatúj autó kulcsa volt.  A 8,3 millió dollárba fájó akciót (jó, nem ő fizette a révészt, hanem a General Motors) később is megismételte, de előfordult, hogy luxusnyaralásra vitte a nézőket, ajándékozott nekik kozmetikai terméktől a gyémántokkal kirakott órán át Ralph Lauren-kollekciókig sok mindent, egyszer egy ausztrál körútra vitte el nézőit úgy, hogy a repülőgépen John Travolta volt a pilóta.

Ízlése elég vegyesnek mondható, az Anna Kareninától a Titok című borzasztó ezoterikus marhaságig sok minden belefért, feltehetően annak megfelelően, mit sóztak rá éppen a könyvkiadók sajtósai. Befolyása pedig súlyos dollárezrekben mérhető: az Anna Karenina az Oprah's Book Club című szegmensben való említése előtti 3 hónapban 11 648 példányban fogyott el, azt követően pedig 643 122-ben. Amikor saját szakácsa megjelent a piacon egy receptkönyvvel, amiről Oprah azt állította, csak olyan ételek vannak benne, amit ő is fogyaszt, a könyv egy nap alatt az eladási listák élére ugrott, most úgy tízmillió eladott példánynál tart. Az utolsó talkshow-ja 2011-ben került képernyőre.

A talkshow-biznisz után nagyban gondolkodott, indított egy tévéadót, amin eleinte egyáltalán nem szerepelt, később alkalmanként tűnt fel rajta, például akkor, amikor Lance Armstronggal készített interjút. Ezt a vállalkozását hosszú távú befektetésnek szánta, a Discoveryvel közösen indította, de az első hat év eredményeit és a befektetett munka ellenértékét látva inkább kiszállt belőle, részvényeit eladta a Discoverynek, és csak a vezérigazgatói posztját tartotta meg. A kiszállása és csalódottsága valahol érthető, hiszen a 80 millió háztartásban elérhető, főleg nőknek szóló műsorokra specializálódó tévéadó legmagasabb nézettsége is csak 3,6 milliós volt, ami elég nagy bukónak tekinthető.  

A celebek maradjanak celebek?

Az egészben azonban egyelőre nem is az az igazán érdekes, hogy elindul-e Oprah elnöknek, hanem hogy ennyien komolyan benne látják a reményt, miközben a demokrata oldalon Trump és a republikánusok komoly buktái ellenére sem került elő olyan új arc, aki majd élre állhatna, ugyanúgy Bernie Sanders, Joe Biden, Elizabeth Warren neve kering.

Miközben a médiában is sokan úgy állnak hozzá, hogy miért ne lehetne éppen Oprah-ból elnök, mások nagyon nem örülnének egy ilyen felállásnak 2020-ban, és nem azért, mert személy szerint bármi bajuk lenne a volt műsorvezetővel. „Nem hagyhatnánk, hogy a celebek celebek legyenek?", „Vagy kicsit pontosabban, semmit sem tanultunk Donald Trumpból?" – tette fel a kérdést a Vice. Több cikkben is rámutattak, hogy olyanok is hirtelen Oprah-hívők lettek, akik korábban pont támadták a politikai tapasztalatlansága miatt Trumpot, és nem akartak egy tévésztárt látni a Fehér Házban.

Közben pedig sok szempontból Trump tökéletes ellentéte, csakhogy a most ellene érvelők szerint éppen ez a legnagyobb baj is vele. Az Oprah ellen szóló érvekben közös, hogy úgy látják, a demokraták vele, egy másik celeb-milliárdossal kompenzálnák túl Trumpot, akinek ugyanúgy nincs tapasztalata a külpolitikában, nem ért az egészségügyhöz, és számos fontos kérdésben nem tudni, mit képviselne, írja a Vox.

Többen pont azért kezdték el kérlelni Winfrey-t, hogy ne induljon, mert nem szeretnék, ha a celebség minden más politikai tapasztalat nélkül ugródeszka lenne az elnökjelöltséghez, a színész Ronald Reagen is előbb Kalifornia kormányzója volt, mielőtt továbblépett az elnöki székért. Márpedig nem Oprah az egyetlen celeb, akiről felmerült, hogy ringbe szállna. A pankrátorból lett színész, Dwayne Johnson, A Szikla is azt mondta decemberben, hogy komolyan gondolkozik az induláson, de úgy tűnik, ő inkább 2024-re készül majd. Másik irányból, de véletlenül sem a politikából jön Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója sem, akinek a nevét szintén erősen keringetni kezdték.

Borítókép: Oprah WINFREY amerikai televíziós mûsorvezetõ és Hillary CLINTON amerikai szenátor, Bill Clinton volt amerikai elnök felesége (j) a Nemzetközi Televíziómûvészeti- és Tudományi Akadémia Emmy-díjainak kiosztóján 2005. november 21-én New Yorkban. Winfrey az Alapítók díját kapta. (MTI/EPA/PETER FOLEY)