Egy szexbotrány söpörte el a 2018-as irodalmi Nobel-díjat, jövőre viszont kettőt is kiosztanak, ha minden igaz. Ekkora botrány a Nobel-díj 1901 óta íródó történetében nem nagyon volt még, a középpontjában egy zaklatási vád, az abból kipattant botrány és annak kezelése áll.
A díjat odaítélő Svéd Akadémia tagjai úgy döntöttek, jobb a békesség, és idén nem ítélik oda a Nobel-díjat. Ilyen az irodalmi díj 117 éves történetében többször előfordult már, de nem szexbotrány miatt. Jövőre két nyertes lesz, mert az idei díjat majd akkor ítélik oda, legalábbis egyelőre így áll a helyzet, de mérget erre nem vennénk. A döntés hátterében egy francia fotós, Jean-Claude Arnault és felesége, a Svéd Akadémia egyik tagja, Katarina Frostenson költőnő áll.
A bejelentés azért nem volt váratlan, mert a díjról döntő testülettel kapcsolatos szivárogtatási, zaklatási és korrupciós botrány hetek óta a lapok címlapjain virít (aminek a svéd király kifejezetten nem örül, ahogy ezt jelezte is), 18 tagja közül többen is bejelentették, hogy köszönik, de nem kívánnak részt venni az akadémia munkájában. Azért kell így fogalmazniuk mert a tagság életre szóló, nem lemondható.
A konkrét probléma: Katarina Frostenson állítólag elhallgatta, hogy résztulajdonosa egy olyan, a férje, Jean-Claude Arnault által vezetett rendezvényközpontnak, amely anyagi támogatást kapott a Svéd Akadémiától. Ez az egyik gond csak, a másik, nagyobb az, hogy Frostenson férjét több nő is szexuális zaklatással vádolja. És ha ez nem lenne elég, a testület tagjai közül többen úgy vélik, hogy Frostenson férje szivárogtatta ki az elmúlt években az irodalmi Nobel-díj nyerteseinek nevét.
A testület nem nagyon tudja, hogyan reagáljon a botrányra, hiszen nem dörzsölt hollywoodi producerekről van szó, hanem irodalmárokról. Egy titkos szavazással igyekeztek lemondatni Frostensont a tagságról, de a költőnő lobbiereje legyőzte a józan észt, és maradt – ennek nyomán például hárman távoztak az akadémiából a közelmúltban.
Arnault és felesége természetesen tagad minden ellenük felhozott vádat, melyek közül a zaklatások ráadásul a svéd törvények szerinti elévülési időn túl történtek (már ha). A fotós a Dagens Nyheter szivárogtatási vádjaira is felháborodott tagadással reagált. A lap azt állítja, hét alkalommal szivárogtatott a múltban, többek között Bob Dylan nevét is.
A mai bejelentés indoklásában azt írják: a közvélemény bizalma olyan mértékben megingott a tagjait sorra vesztő intézményben, hogy nincs értelme odaítélni a díjat, amit mindörökké beszennyez majd a botrány. A Nobel-díj igazgatótanácsának feje, Carl-Henrik Heldin sietett kijelenteni, hogy az irodalmi szekció botránya a többi díj odaítélését semmilyen módon nem befolyásolja.
Ilyen súlyos krízissel a 18. században létrehozott és azóta is az alapításkor lefektetett, rendkívül merev szabályok alapján működő testület még nem találkozott. Arra is volt példa már, hogy pár tag visszavonult az akadémiai munkától, de arra nem, hogy 18-an is szerettek volna elmenekülni a testület közvetlen közeléből, még a Salman Rushdie ellen kiadott fatva nyomán sem. XVI. Károly Gusztáv svéd király annyira megdöbbent az eseményeken, mármint a botrányon, nem a ma reggeli végeredményen (az majd később jön), hogy bejelentette, változtatásokat fog végrehajtani az akadémia szabályzatában, például lehetővé tenné új tagok felvételét is.
A III. Gusztáv király által 1786-ban alapított Svéd Akadémia 1901 óta ítéli oda az irodalmi Nobel-díjat. Azóta hét alkalommal – 1914-ben, 1918-ban, 1935-ben, 1940-ben, 1941-ben, 1942-ben és 1943-ban – nem ítélték oda az elismerést, a két világháború miatt, illetve egy olyan alkalommal (1935-ben), amiről a mai napig nem lehet tudni semmit.