83 éves korában meghalt a magyar avantgárd meghatározó személyisége, Papp Tibor József Attila-díjas író, költő, vizuális művész, műfordító, tipográfus, a párizsi Magyar Műhely alapító szerkesztője, közölte a Magyar Írószövetség és a Magyar Műhely szerkesztősége.

Papp Tibor 1936. április 2-án született Tokajban. Családjukat osztályellenségnek tartották, ezért érettségi után kiváló tanulmányai ellenére sem vették fel az egyetemre. Így az egri Lakatosárugyárban lemezlakatosi szakmunkás képesítést szerzett, Miskolcon, Csongrádon, Debrecenben és Budapesten dolgozott.

Az 1956-os forradalom idején Budapesten egy MTI-fotósnak segédkezett, emiatt később az ávósok keresni kezdtéķ. 1957-ben menekülnie kellett az országból.1957 és 1960 között Ford-ösztöndíjas volt, a Liège-i Műszaki Egyetemen diplomát szerzett, egyik alapítója lett a Dialogue című belga folyóiratnak. 1961-ben érkezett Párizsba, ahol szabadhallgató lett a Sorbonne-on, a Szabad Európa Rádiónak, és a Francia Rádió magyar adásának pedig külső munkatársa. Kitanulta a nyomdászmesterséget is.

1962-ben barátaival, pályatársaival közösen megalapította a magyar emigráció egyik legfontosabb irodalmi lapját, a hetvenes évek elejére avantgárd irodalmi fórummá váló Magyar Műhelyt. 1992-ben a Francia Írószövetség vezetőségi tagja lett. A vizuális irodalom egyik legjelentősebb, nemzetközileg is elismert fórumának, a Magyar Műhelynek, a d'atelier című folyóiratnak és könyvkiadónak, és az első nemzetközi, csak számítógépen generált műveket közlő irodalmi folyóiratnak, a párizsi alire-nek is egyik alapítója és haláláig szerkesztője volt. A rendszerváltás után újra Budapesten élt, Párizst megtartotta második hazájául.

Papp Tibor harmincnál is több könyvet írt, önéletrajzi ihletettségű regényeket, verseket, vizuális költeményeket, esszéket és tanulmányokat. Emellett Papp Tibor fontos alakja volt a világirodalom számítógépes költészetének is. Az első magyar automatikus versgenerátornak ő a megalkotója: a Disztichon Alfa (1994) mágneslemeze hatmilliárd verseskötet anyagát rejti. A 2000-ben megjelent Hinta-palinta című művében pedig a generált verseken, szövegen kívül már vizuális költeményeket és hangverseket is létrehozott az általa írt számítógépes programmal.

A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével (1996) és József Attila-díjjal (2003) ismerték el.