Az itthon is népszerű hupikék törpikék először 1958 őszén tűntek fel egy belga képregénymagazinban Johan és Pirlouit (magyarul Janó és Bibice) középkori mesehősök partnereiként, Schtroumpf néven – írja az MTI a belgiumi évfordulós megemlékezésről szóló beszámolójában. (Egy olvasónk az ominúzus lapszámot is elküldte, itt található.)

A törpök élete nem csak játék és mese: a sorsuk állítólag csak 15 percen múlt. A megálmodójuk, Pierre Culliford, alias Peyo ugyanis éppen állást keresett, és két lehetséges ajánlatot karikázott be az újságban: az egyikben illusztrátort, a másikban fogorvosi asszisztenst kerestek – és ő az utóbbi mellett döntött. Az állásinterjút viszont negyed órával lekéste, és a lehetőség elúszott, így maradt a b terv.

Az első sikere a Le Journal de Spirou című lapnál érte, a Janó és Bibice megalkotásával. A törpikéknek eredetileg csak mellékszerepet szánt, de az olvasói rajongás miatt aztán meggondolta magát.

Az első önálló történet 1959-ben látott napvilágot, benne sok törppel. Eredetileg 99-en éltek Aprajafalván a híres gombaházakban, de az évek folyamán újabb tagokkal bővült a törpcsalád.

A törpikék a saját képregény után rajzfilmeken, slágerekben, játékfigurák képében, videojátékokban is feltűntek. Már 1965-ben animációs film készült belőlük. Az igazi világsikert azonban a Hanna-Barbera stúdió filmje hozta meg 1984-ben.

Bár Peyo 1992-ben meghalt, a törpök filmjei fia, Thierry Culliford felügyelete alatt készülnek. A több mint 35 különálló kalandjukat tartalmazó albumjaikat 70 országban több mint 50 millió példányban adták el, a történeteiket legalább harminc nyelven forgalmazzák világszerte. A történetekből készült rajzfilmsorozat epizódjainak száma meghaladja a 300 epizódot.