Már több mint százezer látogató kereste fel a tavaly október végén, több éven át tartó felújítás után újranyílt Szépművészeti Múzeumot, ami egy sikeresebb időszaki kiállításhoz hasonló látogatószámot jelent, jelentette be az intézmény. A tervek szerint idén is folytatódik az állandó kiállítás még hiányzó részeinek berendezése, és dolgoznak a középkori művészeti gyűjtemény, köztük a magyar szárnyas oltárok leköltöztetésén a Magyar Nemzeti Galériából.

A két intézmény szerepköre alapvetően megváltozik, a felújítás utáni első teljes évben már nem áll vissza az a korábbi évtizedekben megszokott, 1957-ben bevezetett feladatleosztás, hogy a Szépművészeti foglalkozik a nemzetközi, a Nemzeti Galéria pedig a magyar művészettel, hanem időbeli elhatárolás lesz a tevékenységükben: a Hősök terei épület „régi képtárként" az 1800-ig tartó időszak művészetét mutatja be, míg a későbbi korokkal a Várban találkozhatunk. Az idei lesz az első év, amikor ez az évek óta tervezett szerepköri változás – ami a két múzeum összevonása óta napirenden volt – már a kiállítási programban is megjelenik.

Az intézmény három jelentősebb és több kisebb időszaki tárlattal készül az idei évre:

* A Test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet

Szépművészeti Múzeum, április 5. – június 30.

A budapesti tárlaton a mester harminc, a világ legrangosabb gyűjteményeiből, többek között a British Museumból, az Uffiziből, a Louvre-ból, a Casa Buonarrotiból, az Albertinából, a Teylers Museumból és az Ashmolean Museumból kölcsönzött alaktanulmánya lesz látható. A nyolcvan rajzot felvonultató budapesti kiállításon a magyar közönség első ízben találkozhat Michelangelo páratlan művészetével.

* A szürrealista mozgalom Magritte-től Dalíig. Válság és újjászületés 1929-ben

Magyar Nemzeti Galéria, június 27. – október 20.

A kiállítás a mozgalom történetének egy rendkívül izgalmas időszakára fókuszál, az 1929-es év eseménydús, személyes és művészi ellentétekben gazdag időszakán keresztül mutatja be a szürrealizmus fő tendenciáit, a csoport vezéralakjait, kiemelkedő alkotóit. A Pompidou Központtal együttműködésben szervezett tárlat elsősorban a párizsi intézmény rendkívül gazdag gyűjteményéből válogatott anyagra épül.

* Rubens és a flamand festészet aranykora

Szépművészeti Múzeum, 2019. október 24. – 2020. február 16.

Az összesen csaknem 120 művet bemutató kiállításra mintegy 50 nagy gyűjteményből, köztük az Ermitázsból, a Pradóból, a washingtoni és a londoni National Galleryből kölcsönzött a múzeum műtárgyakat. A bemutatón más mesterek alkotásai mellett mintegy harminc Rubens- és több mint tíz Van Dyck-remekművel is találkozhatnak majd a látogatók.

Emellett több kisebb tárlat is lesz, például a 20. század elejének legjelentősebb magyar portréfestőjéről, László Fülöpről, az 1944-ben meggyilkolt Farkas Istvánról vagy éppen a nemzetközi hírű fotóművész Brassaïról. A leányintézmények közül a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját, amire a májusban nyíló jubileumi tárlattal emlékeznek. Tavasszal a Kádár-kori avantgárd egyik jelentős alkotója, Hajas Tibor utolsó fényképsorozatainak és performanszainak a tibeti buddhista szertartásokhoz kapcsolódó hátterét mutatják be.

Az óbudai Vasarely Múzeum új állandó kiállítással jelentkezik, valamint júniustól egy egészen sajátos időszaki tárlattal is várja a látogatókat: az első űrbe küldött műtárgy másodpéldányát mutatják be, egy magángyűjteményből kölcsönzött körömnyi méretű kerámialapot, amelyen az 1969-es év legnevesebb New York-i művészeinek rajzai láthatók, és párdarabját 1969. november 19-én az Apollo–12 legénysége a Holdon hagyta. A tárlaton ezen kívül más olyan művek is láthatók lesznek, amelyeket az első holdra szállás és az űrkutatás aranykora ihletett.