A kormány hatályon kívül helyezte a közgyűjteményekben őrzött, vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről szóló 2013-as kormányrendeletet – vette észre a Népszava.
Ez az úgynevezett „restitúciós szabályozás” eddig azt írta elő: ha a közgyűjteményekben őrzött műtárgyak állami tulajdonjoga nem igazolható minden kétséget kizáróan, ki kell adni őket annak a személynek, aki az adott tárgyra vonatkozó tulajdonjogát megfelelően valószínűsíti. Azaz a bizonyítás terhe elsődlegesen az államra nehezedett, nem az igénylőre.
Szerdától az eljárás jelentősen megváltozik.
Az új szabályozás szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. először megvizsgálja, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az igénylő tulajdonjoga kétséget kizáróan bizonyítható-e. Ezután készítenek egy összesítést a miniszter számára, amibe belefoglalják a múzeumok és a levéltár által szolgáltatott adatokat, esetleg szakirodalmi hivatkozásokat - és a miniszter erre alapozva hozza meg döntését. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a műtárgy az igénylő jogos tulajdonát alkotja, miniszeri döntéssel 15 napon belül visszaadják, és az alkotást őrző múzeum köteles átadni az igénylőnek. A restitúciós igény elutasítása esetén az igénylő a bírósághoz fordulhat, mely megsemmisítheti a kormány döntését. Amennyiben a műtárgyat visszaadják, automatikusan meg kell vizsgálni, hogy érdemes-e
miniszteri döntéssel védelem alá helyeztetni, mivel ebben az esetben az alkotás nem hagyhatja el Magyarországot.
A védelem alá helyezés jogi lehetősége önmagában nem újdonság, ez az opció bármely Magyarországon őrzött műalkotás esetén fennáll (lásd Munkácsy Golgotájának pereskedésig fajuló ügyét), ha az megfelel a szakmai kritériumoknak, és nem érvényteleníti a tulajdonjogot (jelenleg is rengeteg magántulajdonú műtárgy áll védettség alatt). Az ugyanakkor újdonság, hogy pozitívan elbírált restitúciós igény esetén a jogi védelem alá helyezést minden esetben megvizsgálják majd.