Budapestre érkeztek az UNESCO örökségvédelmi tanácsadó szervezetének, az ICOMOS-nak a szakértői április 29-én. A nemzetközi szervezet küldöttei a Duna-part, a Budai Várnegyed és az Andrássy úti világörökségi helyszín állapotának ellenőrzésére érkeztek a fővárosba. 

A civil szervezetek meghallgatását Mechtild Rössler igazgató kezdeményezte, de szinte csak a jószerencsén múlott, hogy nem csak a kormánynak szimpatikus civilek vehettek rajta részt, ugyanis több szervezet panasza szerint a beszélgetésekre külön meghívót csak a kormány által jóváhagyott szervezetek kaptak, és a jelentkezési határidő lejárta előtt egy órával tett közre a Miniszterelnökség egy szűkszavú, nagy vonalakban beszélő, konkrét időpontot mellőző közleményt, ami szerint 

A budapesti világörökségi terület megtekintését követően, április 30-án az UNESCO és az ICOMOS képviselői a Budafoki út 59. szám alatt található Lechner Tudásközpontban találkoznak hazánk örökségvédelemmel foglalkozó civil szervezeteivel, melyre a Lechner Tudásközpont és a Miniszterelnökség valamennyi érintett szervezetet szeretettel vár.

(A közlemény jelenleg már nem elérhető, csak másodközlésekben lehet rátalálni.)

A kimaradt civilek - köztük a korábban az UNESCO-nál vizsgálatokat elindító ÓVÁS! Egyesület - egymást riadóztatták a kiszivárgott információkkal, és próbáltak utolsó pillanatban regisztrálni. Választ a regisztrációikra végül nem kaptak, de amikor megjelentek, beengedték őket. 

A civilek beszámolói szerint közel két órán át tartott a megbeszélés, aminek témái között szerepelt: 

• A Liget-projekt, mivel a tervezett Néprajzi Múzeum épülete a Hősök tere felől belelóg az Andrássy úti világörökségi panorámába. 
• Várbeli beruházások, amelyek közül az egykori Pénzügyminisztérium palotájának rekonstrukciója a bírálók szerint a Mátyás-templom látképét vágja agyon. 
• A Mol 120 méteres budai toronyházának ügyét. 
• A pesti zsidónegyed problémás kérdéseit. 

Az UNESCO júniusi bakui közgyűlésén tárgyalja a budapesti helyzetet, azaz nagyjából egy hónap áll rendelkezésükre, hogy kiértékeljék a kapott információkat. A szervezet kérte a kormányt, hogy készítsen kezelési tervet a világörökségi helyszínekről, a kormány azonban csak 2021-re vállalta ezt, amikorra már lényegében az összes vitatott beruházás befejeződik. 

Érdekes adalék, hogy a kormány a 2016-ban, valamint a 2019-ben készített megőrzési állapotjelentést a világörökségi területeken folyó munkálatokról gyakorlatilag titkosította, és csak a kötelező összegződokumentumokat engedték feltölteni az UNESCO oldalára. 2016-ban még elkövették azt a hibát, hogy csatolták a levelet, amiben külön kérik a világszervezetet, hogy csak az egy oldalas kivonatot töltsék fel, idén ezt külön levélben küldhették el.