A kulturális tao eltörlése mellett régóta kardoskodó Vidnyánszky Attila lesz a rendszer kivezetésének legnagyobb haszonélvezője: a Nemzeti Színház ötszörösét kaphatja vissza annak a pénznek, amelyre taóból jogosult lett volna - írja a Válasz Online.
A cikk szerint a Nemzeti Színház a jegybevételei alapján tavaly 76 millió forint tao befogadására volt jogosult, tehát az állam által megígért kompenzáció logikusan legfeljebb ekkora összegre rúghatna a Vidnyánszky által vezetett intézménynél. Eközben patinás játszóhelyek, fesztiválok a tao megszüntetése miatt épp a bezárás szélén egyensúlyoznak, és fogalmuk nincs, mennyit és mikor kaphatnak majd meg a pénzből, amellyel az évüket tavaly ősszel még tervezték.
A Válasz Online cikke szerint nem csak a Nemzeti Színház járhat nagyon jól. A tao-pótlás igényeinek bejelentéséhez szükséges nyomtatvány kitöltési segédlete ugyanis tizenegy kategóriát jelölt meg, amelyben igényeiket jelezhetik az érintettek. Ezek közül rögtön az első a „nemzetstratégiai előadó-művészeti intézmények” kategóriája. Ebbe pedig a Nemzeti és az Opera mellett a Müpa, az Operettszínház, a cirkuszos MACIVA és a Pesti Magyar Színház is belefért. A lap értesülése szerint az első változatban mindegyik kiemelt intézmény 800 milliós támogatást kapott volna.
A Válasz Online értesülései szerint így "az Operett vagy az Opera kevesebbet kapott volna, mint amire taóból számíthatott, a Nemzeti több mint tízszeres dotálása pedig a teljes szakmának, még a Fidesz-közelieknek is vérbe borította a szemét. A terv tehát két hete módosult és végül három összeget határoztak meg. A Nemzeti így „csupán” ötszörösét kapja a tao-pénzének (400 millió), a Müpa, a MACIVA és a Pesti Magyar Színház 800-at kap majd, míg az Opera és az Operett fejenként 1,2 milliárdot".
Utóbbi kettő így nagyjából a pénzénél lesz, a Müpa kicsit többet kap, mint amit taóval be tudott volna gyűjteni. A cirkuszcég majdnem dupláz a 800 millióval (447,5 millióra lett volna jogosult taóból), a legnagyobb nyertes pedig még így is a Nemzeti és a Pesti Magyar Színház, amely szintén ötszörös pénzt, 162,5 millió helyett 800 milliót kaphat.
Zalán János, a Magyar Színház igazgatója az Index kérdésére megerősítette, hogy informálisan már tájékoztatták őket a megítélt 800 millió forintról, ugyanakkor azt mondja, ez nem egyszerűen csak a taó pótlása: ők a pályázatukban rengeteg olyan pluszfeladatot vállaltak, amit Zalán szerint az országban senki más, a kiemelt státusz is annak szól tehát, hogy nemzetstratégiai feladatok elvégzését vállalták.
Zalán elsősorban azt nevezi meg ilyen célként, hogy átalakítsák a színházat ifjúsági/családi nemzeti színházzá, mondván, ilyen nagy méretű színház ilyen koncepcióval még nincs az országban, a Kolibri és a Bábszínház is kisebbek, és nem kizárólag a kamaszokra céloznak. Az igazgató emellett olyan kötelezettségvállalásokat sorol fel, mint a színházukban már megvalósult akadálymentésség továbbterjesztése: szakembereket képeznének, országszerte segítenének a színházak előadásainak akadálymentesítésében akár tudással, akár infrastruktúrával. Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekhez szeretnének színházat eljuttatni, és Zalán azt mondja, egyébként is nagyon alacsony jegyárakon játszanak, hogy szélesebb közönséghez jussanak el. Emellett beszélt az épület és az infrastruktúra rossz állapotáról, az éhbért kereső műszakról és így tovább. „Azt a 800 milliót jó célokra kapnánk, ráadásul olyanokra, amelyeket nem most találtunk ki: ez mind szerepelt az igazgatói pályázatomban is.”
Zalán ugyanakkor azt is fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy ezzel a pénzzel „nem vesznek el semmit senki elől”, ő úgy tudja, emiatt senki nem fog kevesebb taó-pótlást kapni, „inkább abból a keretből tudtak gazdálkodni, ami a csalók kiesése miatt megmaradt”.
Azt már nem Zalán mondja, hanem mi tesszük hozzá, hogy a kialakult helyzet megértését nehezíti, hogy a kormány semmilyen módon nem kommunikál erről az összegről, így egyáltalán nem világos, hogy a most megítélt összegeket milyen alapon, milyen feltételekkel osztották ki, valóban csak az kapott-e kiemelkedő összeget, aki többletfeladatokat vállalt, illetve hogyha igen, akkor ezt miért nem külön, direkt erről szóló pályázatokon bonyolította le a kormány. Megkerestük a minisztériumot is a kérdéseinkkel erről, valamint arról is, mi számít nemzetstratégiai intézménynek (a vidéki nemzeti színházak például miért nem azok), de nem kaptunk válaszokat.
Küldtünk kérdéseket a Nemzeti Színháznak is, ők is ígértek válaszokat, de ezek azóta nem érkeztek meg az Indexhez.
Mindemellett az is érdekes, hogyan kommunikál a minisztérium a színházakkal erről a támogatásról. Az Index birtokába került (kitakart adatokkal) egy EMMI-levél a támogatásról, amit a tárca a színházaknak küldött ki, és amiből az derül ki, hogy még az intézményvezetők sem tudhatják, hogy számolhatnak-e ezzel az összeggel. A levél ugyanis előbb közli a megítélt támogatás mértékét, majd hozzáteszi, ezt amúgy csak „a forrás rendelkezésre állása esetén” utalják majd át, végül leszögezi: „Jelen levél nem minősül pénzügyi kötelezettségvállalásnak és nem támogatói okirat.”
Ne maradjon le semmiről!