A Notre-Dame-székesegyházat látványra pontosan úgy kell helyreállítani, amilyen a tűz előtt volt - döntött a francia szenátus hétfőn. A párizsi katedrális 2019. április 15-én gyulladt ki, a vizsgálatok szerint nem történt szándékos gyújtogatás. A katasztrófa az épületben zajló felújítási munkálatokkal függhet össze.

A tűzvészben több helyen beomlott a székesegyház boltozata, ledőlt a négyezeti huszártorony, és a lángok elérték az egyik harangtornyot is. A kivezényelt közel ötszáz tűzoltónak másnap hajnalra sikerült megfékeznie a tüzet. Sikerült megmenteni az épülettestet és mindkét tornyot, megmaradtak a Notre-Dame belső terének jelentősebb művészeti kincsei, ereklyéi, üvegablakai, és az orgona is épségben vészelte át a tüzet. A 850 éves épületben keletkezett kár ennek ellenére hatalmas, évekbe fog telni a helyreállítása.

A katasztrófa után vita bontakozott ki arról, hogy miképpen kellene helyreállítani az épületet. Emmanuel Macron elnök és Edouard Philippe miniszterelnök felvetette, hogy az eredeti állapot pontos rekonstrukciója helyett a leégett tetőszerkezetet valamilyen kortárs építészeti megoldással pótolnák. A kormány erre a feladatra nemzetközi építészeti pályázatot is hirdetett. Anne Hidalgo párizsi polgármester viszont a történeti állapot helyreállítását támogatja, akárcsak a vitában megszólaló művészettörténész szakértők többsége. A szenátusban most ez utóbbi elképzelés győzött. Arról is döntöttek, hogy a felújítással a 2024-es párizsi nyári olimpiáig el kell készülni.

A francia kulturális minisztérium által a magánemberek és vállalatok adományának fogadására kijelölt négy hivatalos szervezet több mint 400 millió eurót (127,7 milliárd forint) gyűjtött össze a Notre-Dame helyreállításához.  Az adományok és felajánlások teljes összege ennél jóval magasabb, ha beszámítják a francia állam különböző mecénásainak adományait is. Becslések szerint a teljes összeg elérheti az egymilliárd eurót (319,2 milliárd forint) is. Ekkora összeget korábban sohasem sikerült összeszedni adománygyűjtéssel Franciaországban.