A kör az emberi építmények legősibb formája, akár sátorról vagy kunyhóról, akár kemencéről, vagy csak egy szépen rakott tűzről van szó. Házak esetében mégis ritka. Az évszázadok alatt a várak, a bástyák, de még a tornyok is megszögletesedtek, igaz kivételek azért maradtak. Mondjuk a szélmalmok. Veszprém megyei kalandozásunk során most ugyan nem jutottunk el kedvenc szélmalmaimig, Tésre, de a szomszéd településen megnéztünk egy azoknál is izgalmasabb, köralaprajzú épületet. Öskü régi templomát.

A körtemplom - vagy más néven rotunda -, nem volt mindig kivételes műfaj. Épültek már ilyenek az ókorban is (a leghíresebb közülük a római Pantheon), de a középkorban kifejezetten népszerű lett ez az épülettípus Közép-Európában. Aztán, ahogy az lenni szokott, sokat közülük leromboltak, még többet átépítették. Némelyikükben még fel lehet ismerni a körmagot, melyhez idővel bővítéseket toldottal. Az egyik leghíresebb ilyen a gerényi, Kárpátalján.

Épségben, eredeti formájában, alig maradt meg néhány a mai Magyarország területén, bár az egyikről már esett szó a Mi Vidékünk vasi túráján: ez a jáki templom kistesója, a jáki keresztelőkápolna.

Az ösküi, teljes nevén Szent Kereszt megtalálása templom nem csak azért egyedülálló, mert máig megőrizte ősi formáját. (Főleg azért nem, mert valójában nem őrizte meg: állítólag eredetileg kissé ellipszis alaprajza volt.) Hanem azért is, mert ilyen gombakalapja nem nagyon van semmilyen más körtemplomnak.

Sokáig azt is hitték a kutatók, hogy egy török mecset volt egykor. Amikor az 1800-as évek vége felé helyreállították, díszes emléktáblát falaztak a bejárat fölé, s ezen még ma is ez olvasható - tévesen. Sőt, ennek a török divatnak az emlékét őrzi az ösküi Mecset utca is, mely hasonló korból származik, mint a budai, ami viszont a Gül Baba türbéjéről kapta a nevét. Csak épp Öskün soha nem állt mecset - na de épp az ilyen kedves eredetű utcanevek tesznek szerethetővé egy települést.

Szintén tévúton jártak azok a kutatók, akik azt hitték, hogy a rotunda egy ősi vár tornyának maradéka. Sőt nem egy, hanem az ősi váré. Hiszen az Ős egykor személynév volt, ez volt eredetileg a település neve is (villa Es), a kő pedig várra utal - lásd még Hollókő, Boldogkő vagy Kékkő. Ám az itteni vár kicsit odébb volt. A Várlexikon fotóin szépen látszik, hogy Öskü patakparti házainak falában máig felismerhetők az egykori várfal kövei.

Szóval az ösküi templomnak nincs nagy titka. Hacsak nem az, hogy mégis, miként maradt fenn közel ezer éven keresztül, hiszen az bizonyos, hogy valamikor a 11. században épült erre a kiemelkedésre. Alatta a falut hol magyarok, hol németek, hol szlovákok lakták - és volt, hogy teljesen elnéptelenedett. 150 éve a templomdombba elég gorombán belevágták a vasutat, ami aztán a települést is kettészakította, a híveknek pedig addigra már új, nagyobb templom épült. A régi ott maradt üresen, ám a ma kápolnaként funkcionáló épület mindent túlélt.

Ezt a furcsa kupolasapkát amúgy az 1700-as évek legelején kapta, amikor - a török pusztítás után még mindig romos házat - katolikus templomként állították helyre. A Fortepan képei szerint volt ugyan idő, mikor pala fedte, de a korabeli feljegyzések szerint eredetileg fazsindely volt rajta. 

Szerencsére az van rajta most is. Ez az, amit az éles szemű utazó kiszúrhat a 8-as útról - ma már csak a lejáróknál, ahol nincs zajvédőfal. Ám ha időnk engedi, mindenképpen érdemes letérni hozzá az arrajáróknak, hogy megcsodálják a Bakony ezeréves gombáját.

Borítókép: Az ösküi templom a levegőből. Bődey János / index.hu. Aki szeretné belülről is megnézni, az a 06 (20) 563-9115 számon jelentkezhet be.