A magyar történelem eddigi legnagyobb volumenű műtárgyköltöztetését valósítja meg a Néprajzi Múzeum, amely Kemecsi Lajos, az intézmény főigazgatója szerint több mint negyedmillió műtárgyat mozgat meg. A múzeum anyagát már tisztítják és csomagolják a szállításhoz.

A Néprajzi Múzeum 2017 decemberében zárt be a Kossuth Lajos téren, de gyűjteményének jelentős része továbbra is ott maradt az Igazságügyi Palota épületében, más része pedig külső raktárokban várja, hogy végleges helyére kerüljön. A múzeumot a Liget-projekt részeként költöztetik új épületbe az 56-osok terén, ami a tervek szerint 2020 végére már szerkezetkész állapotban lesz, 2021-ben pedig megnyitja kapuit. Az új épülettel kapcsolatban az UNESCO  fenntartásokat fogalmazott meg, mert a világszervezet szerint lehet, hogy látványa zavarni fogja a Hősök tere védett panorámáját, a múzeum viszont örül annak, hogy hosszú története során először végre kap egy olyan otthont, amit kifejezetten neki terveztek. "Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy a világ legjobb középülete nekünk épül a Liget mellett" – nyilatkozta Kemecsi Lajos főigazgató. 

Kemecsi szerint a zárva tartás ellenére a színfalak mögött intenzív munka zajlik: a muzeológusok az új állandó kiállítás koncepciójának kidolgozásával, az épülettervezési és kivitelezési feladatokban való részvétellel, valamint a gyűjteménygondozással foglalkoznak, miközben több mint száz ember dolgozik a nagy költözés biztonságos lebonyolításán.

Minden műtárgyat kézbe kell venni, megtisztítani, azonosítani, fotózni, QR-kóddal ellátni: mintegy 250 ezer tárgy kel útra az afrikai törzsi maszkoktól a több száz darabból álló ikonosztázon keresztül a papírbetlehemekig. Emellett az archívumi adattárban őrzött milliónyi dokumentum, kép, fotó és negatív is költözik ebben az időszakban. Az eredmény azonban látványos: az országos múzeumok közül most talán a Néprajzi Múzeum gyűjteményeiről áll rendelkezésre a legpontosabb kép.

– mondta Kemecsi Lajos, aki szerint a Néprajzi Múzeumnak 1973 óta otthont adó Igazságügyi Palota múzeumi célokra alkalmatlan volt, mivel a műtárgyak bemutatására és raktározására csak szűkös helyiségek álltak rendelkezésre. A raktárak jelentős részét az épület pincéjében és padlásán alakították ki.

A mielőbbi kiköltözést a kormány is szorgalmazza, ugyanis a Hauszmann Alajos által tervezett Igazságügyi Palotát szeretnék teljesen felújítani, és visszaadni eredeti funkciójának.

Ehhez nem kell megvárni, hogy az új épületet átadják, mivel a tárgyak döntő többsége a Szépművészeti Múzeummal közös Szabolcs utcai Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba (OMRRK) kerül, amit május 14-én - egyelőre még üresen - már átadott a miniszterelnök. 

A Néprajzi Múzeum korábbi, 1991-ben megnyílt állandó kiállítása csak a magyar anyagot mutatta be, az új épületben azonban a világ civilizációját átfogó gyűjtemény is lesz, többek között az Afrikában gyűjtött Torday-anyag, a Bíró Lajos által Pápua-Új-Guineában gyűjtött anyag, valamint a Diószegi Vilmos által végzett mongol sámánkutatás kollekciója.

Az egyik legizgalmasabbnak az állandó kiállítás terveiben is szereplő, nemzetközileg is elismert óceániai gyűjtemény ígérkezik, amelynek darabjait Festetics Rudolf gróf szerezte be a Csendes-óceáni szigetvilágból.

"Azt is tervezzük, hogy a Szabolcs utcában hamarosan elkészülő műtárgybázison a látogatók számára is rendezünk bemutatókat, raktárkiállításokat. Az OMRRK-n belül lesz a Néprajzi Múzeum gyűjteményi központja is" – árulta el Kemecsi Lajos, aki arról is beszélt: szándékaik szerint még az idén megkezdik a költözést az átadott bázisra, mert 2020 nyarán el kell hagyniuk a Kossuth téri palotát.