A Kultrovat Podcast legújabb adásában Majoros Péter, vagyis Majka volt a vendégünk, aki hamarosan egy vadiúj vetélkedőműsorral jelentkezik a TV2-n. Majkával a TV2 mellett beszélgettünk többek között a Hajós Andrással való barátságáról, a szórakoztatóiparban tapasztalható mentális betegségekről, a Petőfi Rádióról, az RTL Klubról és persze arról, hogy miért számít neki még mindig jobban a zenei, mint a tévés karrierje.
A Majkával készült beszélgetésünk egy részét írott formában is közöljük megszerkesztett formában.
Nem furcsa neked egy picit, hogy mégis csak az RTL Klubon tűntél fel először a tévében, azonban a médiás karriered nagy részét a TV2-nél töltötted?
Az RTL egy nagyon profi televíziós cég, és amikor én ott elkezdtem dolgozni, akkor nagyon sok élményem volt. Aztán nagyon sok rossz élményem lett. Ott azért vannak olyan emberek, akikkel én nem tudok együtt dolgozni. A TV2-nél fel tudom hívni a programigazgatót vagy akár a vezérigazgatót, és meg tudok velük beszélni bizonyos dolgokat. Vagy akár el is tudom őket küldeni a francba, ahogy ők is el tudnak engem. Az RTL az más, az RTL egy olyan birodalmat képviselt, amikor én eljöttem onnan, hogy azt csinálod, amit mi mondunk. Bár azóta talán ebből kicsit visszább vettek. Ez a hozzáállás nyilván azért lehetett, mert akit kiebrudaltak a tévéből, az utána megszűnt létezni, mint például Vágó István, aki egy nagyon nagy csávó volt előtte. Azt gondolnád, hogy egy olyan korszakos ikont, zsenit nem lehet elfelejteni, mert kirúgja egy kereskedelmi tévé. Ők ezt tudták, és mondhatni az övék volt ez az egész hatalom.
Én nem tudok egy olyan rendszerhez tartozni, ahol nem lehet valakit felhívni telefonon, mert olyan magasan ül, hogy le se lát addig, ahol én vagyok.
Szerinted nehéz veled dolgozni?
Tudod kiknek nehéz velem dolgozni? A góréknak. Azok tudnak nehezen dolgozni velem, akik felettem állnak a ranglétrán. Tudom például azt, hogy egy nap alatt mennyi munkát lehet elvégezni mondjuk egy műsorvezetőnek, és szerintem hülyeség 16 órát forgatni egy olyan műsorban, amelyben 10-re vagy hitelesítve. Onnantól kezdve az a hat óra, amit gyártasz, az szar. Az nem jó annak, aki gyártja a műsort, és nem jó annak sem, aki készíti, mert egyre szarabb lesz, és keddről szerdára, szerdáról csütörtökre egyre fáradtabb leszel. Nem érsz haza, nem tudsz pihenni, nem tudsz lefeküdni az asszonnyal, nem látod a gyerekeket. Akkor így semmi értelme az egész műsornak, mert engem azért küldtek oda, hogy vicces legyek meg kreatív. Szóval igen, nehéz velem.
Ettől függetlenül az RTL-nél kezdtél el először tévézni, pontosabban a Cool TV-nél, ami a cég egyik csatornája.
Először az RTL-nél, de aztán áttettek a Coolhoz, mert akkor én voltam a cool arc. Ott is voltak olyan zárójeles dolgok, amik nekem nem tetszettek, de igazából akkor telt be a pohár, amikor elmentem a Danubiushoz dolgozni a reggeli adásba. Akkor én jeleztem, hogy az nem fog menni, hogy 4:40-kor kelek, aztán délután kettőtől 5-ig vagy fél 6-ig élő adást vezetek, és akkor én azt mondtam, hogy be fogom fejezni. Akkor jöttek kisebbfajta nézeteltérések, de igazából az egyenesség, a bizalmatlanság hiánya volt felém az, amit szerintem most már nagyon megbántak. Megbánták, mert százszor vissza akartak vinni a csatornához.
Ha már az egyenességről volt szó. Azt azért mondtad nekik, hogy a Danubiusban kezdesz el dolgozni?
Ja, persze, én mondtam, és nem is ütközött a szerződésemmel. Elkezdtem dolgozni, és eltelt másfél-két hónap, és láttam, hogy ez nem embernek való. 4:40-kor én keltettem a kakast. Esély sincs rá, hogy te ott délután még menő legyél a tévében. És akkor direkt annyi pénzt ajánlottak egy új műsorért, hogy vicc volt, hogy elmenjek. Utólag visszagondolva, sokan voltak, akik nem akartak ott látni, és akkor én fogtam magam, és felálltam.
A több mint egy órás beszélgetésből írásban csak egy rövid részletet közöltünk, de azért pontokba szedtük, hogy milyen témákat is érintetettünk még az adásban: