2016-ban Tiborcz Istvánhoz köthető cégek szerezték meg az egykori Mahart-székházat a Vigadó tér sarkán, illetve a illetve mellette a volt takarékbanki épületet és a Futura-házat, hogy felsőkategóriás dizájnhotellé és prémium lakóépületté alakítsák azokat.
A BDPST Zrt. 2019 április 8-án kapta meg az építési engedélyt, és egy hónappal később el is kezdődtek a munkálatok, hiába kérte az ENSZ örökségvédelmi tanácsadó testülete, az Icomos a projekt felfüggesztését.
A nemzetközi műemlékvédelmi szervezet azt kifogásolta, hogy az épület tervezett átépítése egyértelműen nagy fenyegetést jelent a világörökségi területen található épület hitelességére. A HVG információi szerint a Mahart-székház átalakítása miatt az ombudsman is kapott panaszt, de azt nem tudni, hol tartanak a vizsgálatok, a hivatal ugyanis folyamatban lévő ügyről nem ad tájékoztatást.
Hónapokkal ezelőtt az Icomos Magyar Nemzeti Bizottsága (IMNB) két civil szervezettel közösen szeretett volna betekinteni a tervekbe. A BDPST Zrt. elsőre nemmel válaszolt a megkeresésükre, pedig a Kúria korábbi jogértelmezése szerint joguk lenne ehhez. Idővel mégis megkapták az engedélyt, és az IMNB szerint azokhoz a dokumentumokhoz képest, amiket 2017-ben láthattak, valamelyest változtak a tervek, az építtető például lemondott arról a plusz szintről, amit felhúztak volna. Persze így sem elégedettek azzal, amit láttak.
A cég megváltoztatná az épületek tetőszintjét, kitüremkedések jelennének meg rajta, amelyek éjszaka világítanának. Ez pedig megváltoztatná az épület karakterét
- nyilatkozta Nagy Gergely, az IMNB elnöke. A szervezet emellett azt kifogásolja, hogy az összenyitások miatt az eredeti telekosztás is megszűnne.
A HVG természetesen BDPST Zrt. illetékeseit is megkereste, akik válaszukban azt írták, tudják, hogy az épületkomplexum meghatározó részei műemlékvédelem alatt állnak. Hozzátették, a felújításnál teljes mértékben figyelembe veszik azokat kritériumokat, amiknek emiatt meg kell felelniük.
A fejlesztés kiemelten hozzájárul ezen értékek fennmaradásához, megőrzéséhez, azért is, mert a beruházás hiányában az épülettömb egyik épülete néhány éven belül nagy valószínűséggel már menthetetlen lett volna, annyira rossz állapotban volt. A fejlesztés tehát nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a belváros építészeti öröksége fennmaradjon
- áll a válaszukban.
A cég reagált az IMNB észrevételeire is, a belső terek átalakításánál például a műszaki szükségszerűségre hivatkoztak, illetve kiemelték, azért nem tudják, hogy mihez nyúlhatnak hozzá és mihez nem, mert a fővárosnak nincs kezelési terve a világörökségi státuszra vonatkozóan. Ez a szakember szerint sajnos igaz, Budapest 1987-es listára kerülése óta nem készült ilyen.
(Borítókép: A MAHART hajózási vállalat székháza a főváros V. kerületében, az Apáczai Csere János u. 11-ben. Fotó: Jászai Csaba / MTI)