Egy város élhetőségét nagyban meghatározza, hogy a természet milyen formában és mértékben van jelen, a zöldterületek fontosak a lakók lelki és a testi egészsége szempontjából, segítenek abban, hogy könnyebben megbirkózzunk a klímaváltozás okozta kihívásokkal, és a sort tovább folytathatnánk. Budapesten sokszor úgy tűnhet, mintha hátrafelé haladnánk, és valóban egy tanulmány szerint az 1990 és 2015 közötti időszakban tényleg csökkent a főváros zöldfelületi intenzitása.
Legnagyobb arányú csökkenés a belső (3,10%) illetve az elővárosi (3,60%) zónákban figyelhető meg, és csak a Duna-menti sávban történt némi növekedés.
Egy 2015-ös fővárosi felmérés szerint ami a zöldfelületi intenzitást illeti, az ötödik, hatodik és hetedik kerület áll a legrosszabbul, ezeket a nyolcadik, kilencedik, tizenharmadik és az első kerület követi a sorban, a legjobban pedig az erdős budai hegyvidék, vagyis a második és a tizenkettedik kerület áll.
A karaván pedig halad, rendszeresen jönnek a hírek az újabb fakivágásokról, és arról, hogy ez milyen heves érzelmeket vált ki azokból, akiket érint, és bizony, eljutottunk arra pontra, amikor már maga a városvezetés lép közbe. Talán kevesen tudják, de közben készül az ún. ZIFFA, vagyis a Zöld Infrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterv, aminek kidolgozásához a szakembereknek szüksége van a lakosság inputjára (és legitimációjára) is. Ezért indították el a Ziffa.hu nevű oldalt, ami persze szemléletformáló felületként is értelmezhető.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy van egy honlap, ahol bárki elmondhatja a véleményét a már meglévő zöldfelületekről és ötleteket is adhat a fejlesztésekhez, ehhez elég csak rákattintania egy interaktív térképre, és kitölteni egy kérdőívet. Amellett, hogy megadhatja, általában mennyire elégedett a területtel, miért és milyen sűrűn látogatja, mi a kedvenc helye, milyen funkciót hiányol, mi a terület legfontosabb értéke és így tovább. Ha nem akarunk részt venni ebben a párbeszédben, holnapon akkor is van egy csomó érdekes információ a meglévő zöldterületek állapotáról, ha rákattintunk egy minket érdeklő területre, mondjuk, a Klauzál térre, akkor megtudhatjuk, hogy 2015-ös adatok szerint a tér parkjának területe 8001 m2, lombkorona-borítottsági aránya 51%, zöldfelületi intenzitása 53%, és utoljára 2011-ben újították fel.
A honlapot az Urban Dialog csapata hozta létre és üzemelteti, és a parkok térinformatikai adatbázisa is az ő rendszerükön keresztül üzemel. Az adatbázis egyelőre nem teljes, most körülbelül 750 db parkot, erdőrészt és lakótelepi zöldfelületet tartalmaz, de a térképet folyamatosan bővítik. Az észrevételeket a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. tájépítész csapata összegzi majd, és ők építik majd bele azt az akciótervbe, ami várhatóan az év végére készül majd el.