Index Vakbarát Hírportál

A letiltott Molnár-darab rendezője kommunista módszereket emleget

2019. szeptember 10., kedd 13:00

A Móricz Zsigmond Színház pár napja egy közleményben értesítette a nagyérdeműt, hogy Molnár Ferenc Delila című darabjának Mohácsi testvérek-féle átiratát nem tudják bemutatni

az örökösök kifejezett tilalma okán.

A színház az Indexnek azt írta, hogy

Mohácsiék színházi nyelvének elidegeníthetetlen részét képezik parafrazeáló, értelmező, részleteket kibontó, sajátos humorú és ritmusú szövegeik (...) A Molnár-örökösök azonban kizárólag a darab legszigorúbb értelemben vett eredeti szövegét engedték volna színpadra állítani.

Mivel a tiltás közvetlenül a bemutató előtt érkezett, a társulat már túl volt a főpróbán is. A színház gesztust gyakorolva, egyetlen egyszer, üres nézőtér előtt megengedte nekik, hogy előadják a Delilát. A furcsa ügyről a rendező Mohácsi János a Népszavának nyilatkozott, és azt mondta, hogy még mindig dühös, és nem tud napirendre térni a történtek felett.

Jelentettek már fel még a kaposvári pártbizottságon a rendszerváltás előtt a Bánk bán miatt, de ilyen, mint most, még sosem fordult elő.

Az események kronológiája Mohácsi olvasatában úgy néz ki, hogy őt konkrétan ennek a darabnak a megrendezésére kérték fel, bár, mint a Népszavának mondta, nem véletlenül nem túl ismert mű: "Nem hinném, hogy ott a helye a szerző parádés darabjai között." Mivel a munkamódszere közismert, ráadásul egy több mint nyolcvan éves színműről volt szó, aminek "nyelvezete rettenetesen poros, a benne levő szituációk nem elég bonyolultak", a színház nyilván tudhatta, hogy a szöveg nem marad érintetlen.

Az örökösök is gyaníthattak valamit, mert már a próbák alatt kérték tőle a szövegkönyvet, amit Mohácsi nem küldött el nekik arra való hivatkozással, hogy csak a főpróbahéten lesz végleges példány. "Nem titok, mindig így dolgozunk. A próbák alatt is alakul a szöveg és csak az utolsó pillanatban készül el." A főpróbahét előtt elküldték a szöveget, amire semmilyen válasz nem érkezett, így megtartották a nyári színpadon az elő bemutatót, és a nyilvános főpróbát. Nyár közepén kapták vissza a szövegkönyvet, amiből az örökösök bizonyos szavakat kifogásoltak, és azt mondták, az eredeti szövegből csak húzni lehet, átírni nem.

Mohács szerint innentől lett problémás az eset igazán, mert ő azt vallja, minden karakternek megvan a maga hangja, és "nem hiszem, hogy a balatoni országút melletti csaposnak, aki a darab egyik szereplője, kifogástalanul kellene megszólalni." Azt is megjegyezte, hogy az örökösök a káromkodások mellett pl. a molyolni szóba is belekötöttek. Sor került személyes találkozóra is, amire Mohácsi testvére, egyben alkotótársa ment el.

Én abban a hitvitában, hogy megszentségtelenítjük-e Molnár szellemét, nem szerettem volna részt venni.

A letiltás előtt Mohácsiék minden megjelölt kifejezésen változtattak, de az örökösök ragaszkodtak az eredeti Molnár szöveghez, amiben egy betűt sem engedtek változtatni. Amikor az örökösök jogi képviselője, Lukin Ágnes találkozott a színház vezetőivel állítólag azt mondta, hogy a Mohácsiék-féle szövegben öt százalék Molnár sincs.

Ez eldöntötte a dolgot, mert ha nincs, akkor már ne is legyen, elkezdtük azt is kivenni. Ezt a műtétet elvégeztük az utolsó napokban és Molnár alapján írtunk egy vadonatúj darabot. Noha a szerző szellemisége szerintünk még így sem sérült. Sokkal meghatóbb, szebb történet lett belőle.

A színház elfogadta ezt a megoldást, és a darabot nem az eredeti címén, hanem A tétova menyasszony címmel jelentették be, az írói a Mohácsi testvérek voltak, "Molnár Ferenc nyomán." Az örökösök nem nyugodtak bele a dologba, és a nyíregyházi polgármesteri hivatalnál feljelentették a színházat plágium miatt. Kirják Róbert igazgató egyeztetett a városvezetéssel, és inkább nem kockáztatta meg a jogsértést, levette a műsorról a darabot, kiadta a már ismert közleményt és ígéretet tett, hogy az alkotóknak kifizetik a járandóságukat.

Arra a kérdésre, hogy felelősnek érzi-e magát a kialakult helyzetért, Mohácsi azt felelte, hogy nem:

Én nem teremőr vagyok egy szövegmúzeumban, hanem rendező. Rendeztem már Molnár-darabot, A játék a kastélyban-t és Az üvegcipőt is. Akkor ilyen probléma nem merült fel. (...) Amíg le nem jár a jogvédelem, addig nem rendezek Molnár művet. Nem vagyok én őrült, hogy mezítláb rugdaljam a sündisznót.

Kirják Róbert, a nyíregyházi színház igazgatója szerint a próbák előtt aláírt szerződésük volt a jogtulajdonosokkal azzal a kitétellel, hogy a végső szövegkönyvet jóvá kell hagyniuk. A Mohácsi testvéreket szerzőként (Molnár nyomán) feltüntető verzióról azt mondta, ez egy lehetőség volt, ami nem járt sikerrel és végül elvetették. Az ügy a színház számára számottevő anyagi veszteséggel járt.

A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben. Egy-egy mű előadásával jogdíjfizetési kötelezettség keletkezik, a mű bármilyen megváltoztatása pedig sérti a szerzői jogot, ha arra a jogörökösök nem adnak engedélyt. A Népszava kereste a Molnár örököseket is, de azt a választ kapták, hogy a család pár nap múlva adja közre az álláspontját. Az 1952-ben elhunyt Molnár Ferenc művei 2022-ben válnak közkinccsé, a jogörökösök között van Sárközi Mátyás író, valamint a Lukin családhoz tartozó hét dédunoka.

Rovatok