A kultúr-tao nélkül a kultúra egy része, főként a független szervezetek, színházak, helyek és fesztiválok kerültek veszélybe. Élet-halál harc ez, amit idén a Summa Artium magánalapja próbált meg kicsit orvosolni: először támogatókat kerestek, de végeredményében szinte csak a Soros-alapítvány segítette közvetetten az olyan szervezeteket, mint Pintér Béláék, a FÜGE, noÁr, az ARC vagy a Tilos Rádió.
Amióta 2018 októberében a kormány lényegében a szakmával való egyeztetés nélkül, egyik napról a másikra eltörölte a kultúra-támogatását , a kulturális szféra társadalmi adóját, azóta egy eredményét biztosan látjuk a rendszer megszüntetésének: színházak kerültek iszonyatos rossz helyzetbe, mint például az Átrium , a Stúdió K vagy a Centrál , vagy ahogy azt az Ördögkatlanról is írtuk , fesztiválokért próbálnak zenészek és látogatók egyaránt összefogni a kieső állami segítség miatt.
De akkor ki támogat? Ez az egyik legnagyobb kérdés, hiszen ha a zenészekre nyomjuk a felelősséget, egy idő után az ő piaci megélhetésük forog kockán, ha a látogató fizet egyre többet, eljön az a szint, amit már nem engedhet meg magának, ha pedig a szervező viszi a hátán ingyen, akkor ő fog éhen halni. Jelenleg az egyik működőképesnek tűnő alternatívát a Summa Artium Kultúratámogató Magánalapjához hasonló pályázatok adják, ez az alap már a kulturális taó eltörlésére adott válaszként jött létre.
A Summa Artium 2003-ban alakult oldaluk szerint azért, hogy hidat építsenek "az üzleti élet és a kulturális világ között”. Ez pontosabban azt jelenti, hogy magánszemélyekkel és vállalatokkal dolgoznak, támogatást gyűjtenek, majd olyan független projekteknek adják, akik nem jutnak elegendő közpénzhez valami miatt. A támogatói oldalon a magánalap felhívására idén a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) válaszolt, júliusi bejelentésük szerint 360 millió forinttal segítve az Artium működését.
A támogatottaknak pályázatot írt ki az Artium, erre 361 pályázatot nyújtottak be, közel 2 milliárdos támogatás-igénnyel, ami a rendelkezésre álló keret többszörösét jelentette. A pályázaton öt kategóriában lehetett pénzt igényelni: ezekből már kiderült többek között a színházra és táncra vagy az autonóm kulturális és művészeti szervezetek projektjeire szánt támogatások eredménye. A pályázatok nyerteseinek teljes listája itt található, de kiemelendő például:
A Summa Artium eredeti elképzelése szerint a kulturális élet úgy lehet teljes, ha a magántámogatás és a közpénz együtt tartja életben azt. Azonban számos olyan független szervezet van, ami - pláne a kulturális tao rendszerének halála után - az utóbbiból mostanra már egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben részesül: az elsődleges szempont pedig az ő támogatásuk volt. Ez látszik abból is, hogy a támogatottak közé került például a tao nélkül nagyot bukó Orlai Produkció, illetve a bezárást is lebegtető Átrium Kultúrbrigád csapata is. Az Index megkeresésére az Átrium operatív menedzsere, Studniczky László közölte: azzal, hogy azonban maga az Átrium nem nyert el pénzt, végképp esélytelenné vált, hogy önálló színházi műhely maradjon.
A cél tehát ezzel tömören az volt, hogy
Életben maradjon valahogyan az is, akit az állam nem támogat.
A szakmai zsűri (ami képzőművészekből, tanárokból, kritikusokból állt) és az alapítvány Kuratóriuma döntött a pályázatokról, a veszélyeztetettség mellett pedig a társadalmi hasznosságot, szakmai hitelességet is figyelembe vették, így került ki végül a 93 nyertes pályázat. És hogy mi lett a többiekkel? Török András, az Artium elnöke szerint rájuk nem jutott pénz, a szintén nagy veszélyben forgó, Alföldi-darabokat is bemutató Rózsavölgyi Szalon vagy a Centrál Színház pedig már pályázatot sem adott be. Török azt is elmondta, hogy azért a támogatási rendszert jövőre is igyekeznek folytatni, és ha több támogató lesz, ők is több nyertest tudnak kiválasztani. Így viszont, hogy az OSF mellett szinte csak egy magántámogató válaszolt az Artium kiírására, ki tudja, mit hoz majd a jövő.
(Borítókép: A Summa Artium Kultúratámogató Magánalap Autonóm Kultúra pályázatának tájékoztatója a Lumen Kávézóban 2019. október 1-én. Szűcs Andrea, projektvezető, Arnold István, igazgató és Török András a kuratórium elnöke. Fotó: Huszti István/Index)