Sokkal nehezebb lesz teljesíteni az ellenzéki szavazók számára fontos ígéreteket az új főpolgármesternek és az új kerületi vezetőknek, mint ahogy azt a választás éjszakáján az euforikus hangulatban gondolhatták. Az egyik legnagyobb szimbolikus és tényleges jelentőségű budapesti ügyben Karácsony máris beleütközött a falba: kiderült, hogy a Liget-projektet teljesen leállítani biztos, hogy nem lehet, sőt könnyen lehet, hogy szinte semmilyen mozgástere nincs az új városvezetőnek. Összeszedtük a legfontosabb ügyeket a kultúra területén, ahol csattanás lehet a kormány és az ellenzéki városvezetés(ek) között, és ahol a szavazói elvárásoknak nehéz lesz megfelelni.
"A nyilvánosság előtt újratárgyaljuk a Liget-projektet, a Városligetet közparkként újítjuk meg, a múzeumi épületeknek pedig máshol keresünk új helyet."
- ez olvasható Karácsony Gergely főpolgármesteri programjában.
Az egyszeri szavazó ennek alapján azt gondolhatná, hogy most, hogy Karácsony Gergely magabiztos többséggel megnyerte a választást, sőt még a közgyűlésben is többsége van az ellenzéknek, a Liget-projekt nem valósul meg - a Városligetbe nem kerülnek újabb épületek, a múzeumokat máshova teszik, a közpark megújul.
Csakhogy ez nem így lesz.
Ugyanúgy, ahogy Karácsony stadionépítési stopra vonatkozó ígéretéről is megírtuk, hogy a főpolgármesternek ténylegesen korlátozottak a lehetőségei nagyszabású állami projektek leállítására, a Liget is egy olyan kiemelt állami nagyberuházás, aminek a jövőjébe a főpolgármester nehezen tud beleszólni.
Amikor Karácsony tegnap az Index stúdiójában élőben válaszolt az olvasók és a mi kérdéseinkre, már óvatosabban és konkrétabban fogalmazott:
"Az alakuló ülésen módosítjuk a városépítési szabályokat. A jogtechnikai részét kitaláljuk, de cél, hogy a Városligetben új épület, amelynek még nincs hatályos építési engedélye, az ne is kapjon. Stratégiai cél az építkezések leállítása.”
Tehát már csak arról beszélt, hogy módosítják a Városligeti Építési Szabályzatot, amit a fővárosi közgyűlés eredetileg 2014-ben fogadott el, és amit a Liget-projektre szabtak, mégpedig olyan módon, hogy egyetlen új épületet se lehessen a parkban elhelyezni. A Liget-projekt most ténylegesen úgy fest, hogy a park területén még csak az Olof Palme Ház felújítása és az új nagyjátszótér készült el a nagyobb épített elemek közül, de ezt a kettőt Karácsony is hasznos fejlesztésnek tartja, nincs vele problémája. Elkészült viszont az egykori felvonulási téren a mélygarázs, valamint az új Néprajzi Múzeum földalatti vasbeton szerkezete, és már épül a park kellős közepén a Magyar Zene Háza. A Liget-projekt tervezett legnagyobb épülete, az új Nemzeti Galéria, valamint a Magyar Innováció Háza (az egykori Közlekedési Csarnok rekonstrukciója) viszont - építés tekintetében - még sehol sem tart.
"Én csak sajtóhírekből tudom, hogy jelenleg mely múzeumnak van vagy nincs hatályos építési engedélye, már januárban, amikor világossá tettem, hogy le akarom állítani ezt a projektet – szeretném jelezni, hogy a szavazók nagy többsége ezzel egyetért, a Fidesz-szavazók jelentős része is –, akkor éppen egyik nagy múzeumnak sem volt építési engedélye. Én úgy tudom, hogy azóta a Néprajzi Múzeum megkapta az engedélyt, és úgy tudom (de még egyszer, csak a sajtóból), hogy a Nemzeti Galériának nincs építési engedélye"
- ment bele Karácsony a szavazók számára elsőre talán unalmasnak ható részletekbe. Az építési engedély azért kulcskérdés, mert hiába módosítja a Városligeti Építési Szabályzatot az új közgyűlés, annak nincs visszamenőleges hatálya - az egyszer már kiadott építési engedélyek érvényesek maradnak, és annak alapján az épületek a parkban felhúzhatók.
És a Városliget Zrt, amely a projekt felelőse és a park vagyonkezelője, már közölte is a nyilvánossággal, hogy Karácsony téved - időközben a projekt összes eleme megszerezte az építési engedélyt.
"A tisztán állami forrásból megvalósuló kulturális és rekreációs fejlesztések tekintetében a Fővárosnak nincs joghatósága. Az Ön által felsorolt projektelemek jogerős és végrehajtható építési engedélyekkel rendelkeznek, jelentős részük tekintetében már előrehaladott állapotban van a kivitelezés"
- válaszolták kérdésünkre.
Ez azt jelenti, hogy a nemzeti vagyon kezeléséért felelős minisztérium alá tartozó, tehát tisztán állami cég gondosan felkészült Tarlós István esetleges bukására, és olyan helyzetet teremtett, amiben az új főpolgármesternek nem sok mozgástere maradt. Az ötletgazda Baán László ezt már egyébként a Magyar Nemzetnek adott, október 9-én - tehát a választások előestéjén - megjelent interjúban elárulta:
"A Liget Projekt érvényes építési engedélyekkel rendelkezik, amit a hatályos szabályozásnak megfelelően kaptunk meg. Nem kell attól tartani, hogy valamilyen szűkkeblű és rövidlátó politikai számítgatás miatt veszélybe kerülhet az elmúlt száz év legnagyobb és legnagyszerűbb hazai kulturális fejlesztése."
Miután átvette a Városházát a mai napon Tarlós Istvántól, Karácsony megismételte, hogy a szabályzatot módosítani fogják, és felidézte, hogy volt már olyan eset, amikor kiadott építési engedélyt megtámadtak bíróságon, és megsemmisítettek. Ez történt idén januárban az új Nemzeti Galéria, korábban pedig az új Néprajzi Múzeum engedélyével, miután ezeket a CivilZugló Egyesület keresete nyomán a bíróság megsemmisítette formai hibák miatt. (Az engedélyeket azóta újra megszerezte a Városliget Zrt.)
Hogy mi lesz most? Nem tudni, Karácsony Gergelynek azért még lehet egy-két adu zsebében, például olyan fővárosi rendeletek megalkotása, amelyek akadályozzák vagy ellehetetlenítik az építkezést, és ahogy utalt is rá, jogi úton is megtámadhatja az engedélyeket, de az biztos, hogy nem lesz könnyű dolga. A lassításon túl olyan kifutást nehéz elképzelni, ahol a Liget-projekt teljesen kukába kerül. Amennyiben Karácsony valamilyen kreatív jogi megoldásnak köszönhetően, vagy azáltal, hogy közvetlenül a város nyilvánosságához fordul, alkupozícióba kerül a kormánnyal szemben, valószínűleg egy kompromisszumot érhet el, ami a Magyar Innováció Háza és/vagy az Új Nemzeti Galéria áthelyezését jelentheti.
Furcsaság: a Liget-projekt egyetlen eleme, amit az új főpolgármester bármikor leállíthatna, az állatkerti biodóm építése, valamint a hozzá kapcsolódó Hermina mélygarázs. Az állatkert ugyanis fővárosi intézmény, aminek vezetőjét a főpolgármester bármikor utasíthatja. Csakhogy a biodóm szerkezete 43,7 milliárdos költségen már jórészt felépült, bár a berendezéséhez, illetve a környékének rendezéséhez még szükség van egy nagyon jelentős, sokmilliárd forintos újabb beruházásra, ami reálisan csak állami forrásokból képzelhető el. Ez a helyzet sem erősíti Karácsony tárgyalási pozícióját. (zsuppán)
Miután az Indexnek adott interjúban az új budapesti főpolgármester „hazug” kiadványnak nevezte a Lokált, a KESMA ingyenesen terjesztett lapját, nem sok nyitott kérdés maradt az egykoron Habony Árpád érdekkörébe tartozó lap fővárosi jövőjével kapcsolatban. Karácsony kijelentette, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy közterületen ne lehessen terjeszteni „a hazugságokat”, viszont a lapnak érvényes szerződése van a BKK-val, szóval arra senki ne számítson, hogy a propagandakiadvány már holnap reggelre eltűnik az utcákról, metróállomásokról és aluljárókból. Az új főpolgármester mindenesetre utasítani fogja a BKK-t, hogy vizsgálja meg a lehetőségeket, és mihamarabb mondja fel ezt a 2016-ban megkötött szerződést.
A Lokál 2016 nyarán a korábban ingyenesen terjesztett, Simicska Lajos érdekkörébe tartozó Metropolt váltotta fel a piacon. 150 ezer példányban nyomtatták eleinte, forgalmasabb tömegközlekedési csomópontokban, megállókban, vasút- és buszállomásokon lehetett találkozni vele. A kiadója a Modern Media Group Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. volt, tulajdonosai fele-fele arányban pedig Habony Árpád, akit egy ideig Orbán Viktor tanácsadójaként, egyfajta szegény ember Raszputyinjaként szerepeltettek, illetve Győri Tibor voltak, utóbbi az előző ciklusban a Miniszterelnökség jogi ügyekért felelős vezetőjeként szerepelt.
A lap igen hamar átalakult a bulváros, könnyed reggeli olvasmányélményből a kormány propagandahadjáratának egyik katonájává, amit sokszor gőzhengerszerű, periodikusan egy-egy fontos üzenetet sulykoló ökölnek használták, a migránsozás, brüsszelezés, sororozás mellé állami hirdetések és jó esetben egy-egy karaktergyilkosság és/vagy horoszkóp fért bele a számokba.
Ha ingyenes lapot akar a Lokál helyén látni a főváros, akkor kapóra jön (talán túlságosan is) a Pesti Hírlap nevű új, de történelmi nevet felvevő napilap, aminek indulását tulajdonosa, Milkovics Pál idén szeptemberben jelentette be, de már korábban, 2018 áprilisában, egy Indexnek adott interjúban pedzegette, hogy ingyenes lap kiadását tervezgeti - akkor éppen az elsimicskátlanadó Magyar Nemzetről mondta, hogy megélne a piacon ingyenes lapként.
Amit eddig a Pest Hírlapról tudni lehet:
A Lokál jövője eddig sem volt annyira biztos, mert a KESMA megalakulásával felerősödtek azok a hangok, hogy a lapot a Fidesz megszüntetheti, hiszen a Ripost és a Bors mellett elég nehéz lenne valós helyet találni neki a portfólióban, a pénzt viszont viszi. Karácsony Gergely bejelentése ezt a folyamatot csak gyorsíthatja. (sixx)
Hosszú évek óta a fővárosi politizálás egyik fontos pontja a bulinegyed ügye, hiszen az ide érkező turisták rengeteg pénzt hoznak a városnak, cserébe a helyi lakók egyre nagyobb számban kénytelenek máshová költözni a legénybúcsúk, kocsmatúrák és részeg turisták okozta állapotok miatt.
A 2019-es önkormányzati választás viszont változást hozhat a környék életében, legalábbis erre lehet következtetni a megszavazott képviselők és polgármesterek kommunikációjából és kampányígéreteiből. A VI. kerületben a momentumos Soproni Tamás, a VII. kerületben pedig a DK-s Niedermüller Péter lett az új polgármester, és rajtuk kívül a helyi képviselőknek is kiemelt témája volt a kampányban a bulinegyed helyzete.
Mindez azért okozhat konfliktust a kormánnyal, mert a negyedben található szórakozóhelyek jelentős része a kormánypártok üzleti holdudvarához kötődik, és ha bevezetnék az Élhető Erzsébetvárosért civil szervezet által szorgalmazott, de az előző fideszes polgármester, Vattamány Zsolt által nem támogatott éjféli kötelező zárvatartást,
ezek jelentős bevételektől esnének el, vagy akár be is zárhatnak.
Az erzsébetvárosi zárórával kapcsolatban Niedermüller most megkeresésünkre elmondta, hogy a civilekkel és lakókkal dolgoznak majd ki egy közös kritériumrendszert arra, hogyan mentesülhet a tervezett éjféli záróra alól egy vendéglátóhely; ez Terézvárosban már jól működik, és Soproni például nem is tervez változtatni ezen. Az új erzsébetvárosi polgármester azt is mondta nekünk, hogy
elképzelhetőnek tartja, hogy limitálják a vendéglátóegységek számát a környéken, ugyanis még a vendéglátósok szerint is túl sok van belőle, és ennyit már nem bír el Belső-Erzsébetváros.
Az is tervben van, hogy a vendéglátósokkal, civilekkel és a helyi lakókkal közösen vizsgálják meg, melyek azok a helyek, amelyeknek korlátozni vagy akár tiltani kell a működését.
Azok a vendéglátóhelyek, amelyek nem képesek, vagy nem hajlandók alapvető szabályok betartására a tisztasággal, a zajjal, a renddel, stb. kapcsolatban, azok működését valóban korlátozni fogjuk
- írta nekünk Niedermüller, aki azt is elmondta, hogy a lakókat alapvetően nem a zene, hanem a durva zaj zavarja, amelyben közrejátszanak az utcán dohányzó tömegek is.
Konfliktus lehet abból is, hogy egy két éve kötött szerződés alapján a bulinegyedet a kormányközeli cégként számon tartott Valton-Sec Kft. védi. Az új polgármester most a szerződés megvizsgálását helyezte kilátásba, és azt is ígérte, hogy külön kivizsgálják annak a Gozsdu Staffnak az ügyét, akikkel kapcsolatban az elmúlt években folyamatosan erőszakos bűncselekmények és faji diszkrimináció vádja merült fel. (sajó)
Talán meglepő, de Budapest színházainak jövőjét alig befolyásolja az önkormányzati választás eredménye és a fővárosban megváltozott erőviszonyok. A leginkább szimbolikus intézmény, a Nemzeti Színház állami fenntartású, így Vidnyánszky Attila mandátumáról eddig sem a Fővárosi Önkormányzat döntött. A jelenlegi legégetőbb kérdés, a kultúr-tao eltörlése, majd pótlása szintén nem fővárosi kompetencia, hanem állami; a fővárosi kőszínházak ügyét ráadásul Tarlós István kvázi kampányfogásként használta, és nem győzte hangsúlyozni, mennyire „oroszlánként küzdött” azért, hogy a főváros által fenntartott intézmények megkapják azt az összeget, vagy akár többet is, mint amennyitől a törvénymódosításkor elestek. (A függetlenek közül viszont azóta is van, ahol még hivatalos választ sem kaptak arra, mekkora összegre és mikor számíthatnak.)
Karácsony Gergely az Indexnek adott interjújában azt mondta, a mögött, hogy a magánszínházak lettek a kultúr-tao eltörlésének vesztesei, „szakmai okot nem tud elképzelni, csak kultúrpolitikai dacot”, így ezeket a színházakat „a fővárosnak valamilyen szinten kompenzálnia kell”, bár túlvállalni nem akarja magát, mivel sok pénzről van szó.
"Létre fogunk hozni egy pályázati alapot, amely a rendszer veszteseinek nyújt majd segítséget."
A fővárosi önkormányzat által fenntartott színházak nagy részét pedig Tarlós és a Fidesz szerencsére afféle kirakatként használták, hogy bizonyítsák, Budapesten nincs kultúrharc, hiszen abba, hogy Máté Gábor a Katona, Kováts Adél a Radnóti vagy Mácsai Pál az Örkény vezetője, lehetetlen lenne belekötni. Amikor felmerült, hogy az egyik legprominensebb színház vezetőjét politikai okból lecseréljék, visszakozniuk kellett, és Balázs Péter végül mégsem kapta meg Eszenyi Enikő helyett a Vígszínházat.
Összesen három olyan fővárosi fenntartású színház van, ahol politikai okokból neveztek ki a jobboldalnak kedves igazgatót.
Nemcsák Károly mandátuma a József Attila Színházban 2020-ban jár le, Kálomista Gáboré a Thália Színházban szintén, igaz Kálomista, a kormány kedvenc tévés és filmes producere, az MTVA legkedvesebb beszállítója a Tháliában „csak” ügyvezető igazgató, a művészi műsorért öt évig Csányi Sándor, tavaly óta Schell Judit színésznő felel.
A legnagyobb botrány egyértelműen az egykori Új Színház körül habzott. Dörner annak idején még a nyíltan antiszemita, szélsőjobboldali Csurka Istvánnal pályázott a színház élére, végül Csurka halála miatt módosultak a tervek, de Dörnert sem kell azért nagyon félteni a szélsőséges eszméktől. A teljes színházi szakma tiltakozása, tüntetések, nyílt levelek és botrányok sem győzték meg Tarlóst, hogy ne neki ítélje a színházat, de bizonyos tekintetben ennél is nagyobb botrány, hogy az öt év lejárta után hiába volt tizenkét érvényes pályázat az újszínházi igazgatói posztra – köztük a szakma sok elismert nevével –, Tarlós újra Dörnert találta a posztra legalkalmasabbnak, hiába írta ki a színházat ennyi idő alatt a szakma által komolyan vett, vagy a bármilyen sikert felmutatni képes intézmények sorából. Dörner 2021-ben tölti ki második mandátumát.
Karácsony ezzel kapcsolatban az Indexnek azt mondta,
az az elve, hogy mindenki töltse ki a mandátumát,
még akkor is, ha szerinte Dörnert a pályázata alapján nem lehetett volna megválasztani igazgatónak, és „megdöbbenne” azon, ha a következő pályázaton is Dörner nyerne bárkivel szemben. Szerinte viszont ettől az egy esettől eltekintve szakmai alapon döntöttek Budapesten az igazgatók kinevezéséről, „ebben nem szeretnék kultúrkampfot vívni.”
Most is aktuális kérdés viszont a második kerületi Átrium ügye. A magánszínház volt a tao eltörlésének egyik legnagyobb vesztese: a 77 százalékkal kevesebbet kaptak, mint amennyire jogosultak lettek volna, el is kellett küldeniük az alkalmazottaik 90 százalékát.
A kerületi MSZP-s jelölt, a nyertes Őrsi Gergely választási ígéretei között szerepelt is az Átrium megmentése. Kérdésünkre, hogy mi lesz az ígéretből, azt felelte, egyelőre csak „nagyon politikus, de legalább őszinte” választ tud adni: az átadás-átvétel után, még a héten leül egy megbeszélésre az Átrium vezetésével, akikkel egyébként már korábban is egyeztetett. „Velük közösen kell megtalálni a legjobb támogatási és együttműködési módot, ami hosszútávon is biztosítani tudja az Átrium működését. A tao elvétele ugyanis nem egyszeri kiesés. Csinálhatnánk azt is, hogy egy propagandakiadvány megspórolásával egyszerűen átutalunk ennyi pénzt, és kész, de meg kell vizsgálnunk azt is, van-e olyan támogatási lehetőség, ami túlmutat ezen, ami fenntarthatóvá teszi a működést, és a kerületieknek is plusz szolgáltatásokat tud adni” – mondja Őrsi az Indexnek. (kovács bálint)
Az elmúlt években nagy vihart kavart szoborállítások kapcsán is várhatóak lépések a főpolgármester vagy kerületi polgármesterek részéről. A kampány során Sermer Ádám, a Liberálisok ügyvivője vetette fel, hogy le kellene bontani a Szabadság téri megszállási emlékművet, és meg is állapodott Karácsony Gergellyel, hogy megválasztása esetén az új fővárosi vezetés ezt megteszi. Karácsony stábja kérdésünkre azt mondta, egyelőre vizsgálják, hogy milyen lehetőségeik vannak arra, hogy kezdeményezzék az emlékmű elbontását. Egy másik sokak által vitatott emlékmű egyelőre még nem áll a helyén, egyelőre csak az alapozása kezdődött el, és sokan szeretnék, hogy ne is álljon: a Szent István parkba tervezett új Szent István-emlékműről van szó, ami bírálói szerint túlméretezett, csökkenti a park zöldfelületét és esztétikailag is kifogásolható. Erről az új főpolgármestertől azt a választ kaptuk, hogy "bármilyen lépés attól függ, hogy kinek a kezelésében áll a terület", bővebbet akkor tudnak mondani, amint megtörtént az átadás-átvétel.
Szimbolikus ügynek számítanak az utcaelnevezések is, Tarlós például ezzel és Budapest történelmi zászlajának megváltoztatásával kezdte első főpolgármesteri ciklusát 2010-ben. Karácsony Gergely az Indexnek adott interjújában azt mondta, hogy
nem tervez utcanév-változásokat se pro, se kontra.
Nincs napirenden tehát a Széll Kálmán tér visszanevezése Moszkva térré, sőt Karácsony Széll Kálmán személyét Wass Alberttel összevetve azt mondta, hogy
legalább nem volt náci, vagy náci kollaboráns.
Karácsony azt is hozzátette, hogy a Wass Albert tér létezése őt azért személy szerint zavarja, mert Wass Albert írói munkásságának minősége nem írja felül a politikai támadhatóságát.
Központi kérdésnek minősítette az Index kérdésére a Budai Várban megvalósuló kormányzati fejlesztések ügyét V. Naszályi Márta, aki az I. Kerület Budavári Önkormányzat polgármesteri székében váltotta Nagy Gábor Tamást. Az önkormányzati választást megelőző kampányban V. Naszályi vállalásai között kiemelt helyen szerepelt, hogy külön figyelmet szentelnek majd az állami nagyberuházásoknak. V. Naszályi Márta azután, hogy a Miniszterelnökség megkezdte a működését a felújított Karmelita épületegyüttesben 2019 elején, januári sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a Miniszterelnökség Várba költöztetése
nem más, mint monarchista restauráció, a Horthy-rendszer lemásolása.
A felújításokról pazarló, fölösleges presztízsberuházásként beszélt. Ugyanakkor kérdéses, hogy milyen eszközök vannak a polgármester kezében, hiszen a beruházásokat a kormány rendre nemzetgazdaságilag kiemelt projektnek minősíti át, és ezzel gyakorlatilag megszünteti vagy magához vonja a beruházásokkal kapcsolatos hatósági döntéseket. (kántor viola)
(Borítókép: Liget Budapest Projekt keretében épülő Néprajzi Múzeum helye 2018. december 13-án. Fotó: adatkutyak.hu)