Október 30-án a Batthyány Lajos Alapítvány székházában mutatják be először a kárpátaljai Visk református templomában nemrég feltárt középkori falfestményeket. A Huszttól 20 kilométerre fekvő nagyközségben feltárt falképek rendkívüli művészettörténeti értékkel bírnak: bár falképtöredékeket több kárpátaljai és erdélyi templomban is feltártak az utóbbi években, ezek az 1400-as évek elejére keltezhető képek nagy felületen – a szentély több mint kétharmadában – fennmaradtak, áll a szervező Teleki László Alapítvány közleményében.

A szentély északi falán indul a középkori krisztológiai ciklus, melynek jelenetei a déli falon a diadalív pillérénél fejeződnek be. Jól azonosíthatók a Betlehemi gyermekgyilkosság, a Menekülés Egyiptomba, majd a Passió összes jelenetei, melyek a Krisztus a pokol tornácán jelenettel zárulnak, de a ciklust kiegészíti még két jelenet Mária halálával és Szűz Mária Krisztus általi mennyei koronázásával.

A templom három építéskori keleti ablaka mellett megfestett női szentek közül Alexandriai Szent Katalin, Antiochiai Szent Margit és Szent Borbála azonosítható, de feltárták egy tonzúrás szerzetes alakját is.

Visk erődített református temploma 1270-ben épült. A 14-15. században gótikus stílusban felújították, 1524-ben lett a reformátusoké. 1657. február 17-én II. Rákóczi György itt tartotta az országgyűlést megelőző istentiszteletet; a városházán lezajlott országgyűlésen döntöttek a lengyel hadjárat megindításáról. A tatárok által felgyújtott istenházát 1790-ben helyreállították, az épületet legutóbb 1970-ben újították fel.