Világszínvonalú technológiát és szakmai magaslatokat ígér a Fővárosi Állat- és Növénykert Pannon Parkja, az viszont nem teljesen világos, hogy a milliárdos építkezést miből fogja befejezni az intézmény.
A még el sem készült Pannon Parkot már tavaly Európa legjobb szabadidős épületének választották, az pedig való igaz, hogy egyedülálló fejlesztésnek tűnik az állatkertben épülő 5 hektárnyi területet elfoglaló komplexum (ebből 1,7 hektárt foglal el csak a Biodóm). A Biodóm építészeti, gépészi munkáinak nagy része már jövőre elkészül, az Állatkert ígéretei szerint pedig az üzempróba után megkezdik a növények betelepítését, majd 2021-ben az állatok beköltözése után a nagyközönség előtt is megnyitják a parkot.
A létesítmény magas szintű kiállítástechnikát ígér a látogatóinak, azt érdemes még tudni róla, hogy
Az ide átköltöző elefántok férőhelye például két és félszer akkora lesz, mint a mostani, és a jelenlegi 30 négyzetméternyi egyetlen medence helyett négy fürdőhelyük is lesz összesen 570 négyzetméteren. A beköltöző állatok között lesznek törpecsimpánzok, azaz bonobók, orrszarvúak és trópusi medvék is.
Itt alakítják ki Közép-Európa legnagyobb tengeri akváriumát; a leghatalmasabb medence 2,5 millió literes lesz, több ezer hallal, cápák és ráják sokaságával. A medencén átvezető akril alagút kialakításának köszönhetően a látogatót a szó szoros értelmében körülveszi majd a tenger élővilága: nemcsak kétoldalt, hanem a fejük felett és a talpuk alatt is. A hatalmas cápamedence lakóit egy óriási betekintőablakon át is meg lehet majd csodálni. Az pedig már végképp jól hangzik, hogy a Biodóm épülete evolúciós algoritmusok generálásával készült (mint a Bálna), az energiaellátásában pedig fenntartható megoldásokra törekedtek, a világon először programozták növények biomassza hűtési hatását egy épület energiaszimulációs modelljébe.
A Biodóm acél tartószerkezete 1505 acélrúdból és 539 csomópontból áll, az utolsó ilyen elemet tavaly karácsony előtt emelték a helyére. A rudak és csomópontok összesen 964 darab, egyenként 18-20 négyzetméteres, háromszögletű mezőt alkotnak: ezekbe az mezőkbe kerültek a fényáteresztő héjazatot alkotó ETFE („teflon”) fóliapárnák. Ez a megoldás lényegesen jobb, mint az üveg, állítja az állatkert sajtóközleménye, mert a szerkezet súlya kisebb, így az acél tartószerkezetet is sokkal légiesebbre lehetett tervezni. De még fontosabb, hogy a fény bizonyos hullámhosszú részét, amely a növényi élet számára fontos lenne, az üveg nem engedi át, az alkalmazott fólia viszont igen.
Na de mindezeket miből fogják kifizetni?
A Pannon Park létrehozása az egykori Vidámparktól átvett területen kapcsolódik a Liget Budapest-projekthez, aminek az új városvezetés már a jövő keddre tervezett első közgyűlésen a leállítását ígéri. Nem valószínű, hogy ez a Biodómra is vonatkozna, hiszen az építmény szerkezete mostanra gyakorlatilag már elkészült, a probléma itt inkább az, hogy
még rengeteg pénz kell a projekt befejezéséhez.
Az állatkert ugyan fővárosi intézmény, de a Pannon Park megvaIósítását eddig a központi költségvetés finanszírozta.
Az Index megkeresésére a Fővárosi Állat- és Növénykert elmondta, hogy a beruházás megvalósítására a kormányhatározat szerint 43,73 milliárdot kaptak a központi költségvetésből, amin belül a szakmai és technológiai dolgokra fordított keret már 33,03 milliárdról 33,89 milliárdra nőtt. Kérdésünkre azt mondták, a jövőre átadott építkezés utáni teendők szinte mindegyike közbeszerzés tárgya, ezek az eljárások még nem indultak el, előkészítésük folyamatban van: ezért csak a közbeszerzési eljárások után tudnak arról nyilatkozni, végül mekkora összegre lesz szükség a Pannon Park befejezéséhez. Arra a kérdésünkre, hogy biztosítva van-e a hiányzó összeg tekintetében a munka befejezése, vagy hogy valóban az állam pótolja-e majd ki a hiányzó keretet, nem kaptunk választ.