70 éves korában meghalt Karinthy Márton Kossuth-díjas színigazgató, színházrendező, író, a Karinthy Színház és elődje, a Hököm Színpad alapító igazgatója, közölte szerda délután a Karinthy Színház.

A közlemény szerint Karinthy Márton úgy rendelkezett, hogy lánya, Karinthy Vera és két közeli munkatársa viszi tovább a színházat, amely „ezután is folytatni kívánja a Karinthy Márton által megalapozott szellemiségű, polgári, szórakoztató színházat”.

Karinthy Márton az egyik legnépszerűbb magyar író, Karinthy Frigyes unokája, valamint a szintén író Karinthy Ferenc fia volt. Nagybátyja a Karinthy Frigyes első házasságából született Karinthy Gábor költő volt. Családja történetéről a 2003-ban megjelent, Ördöggörcs: Utazás Karinthyába című könyvében írt.

Karinthy Márton 1949 szeptemberében született Budapesten, a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakát 1973-ban végezte el. Vizsgarendezése G. B. Shaw A sors embere című darabja volt, majd a szolnoki Szigligeti Színházban G. B. Shaw Szent Johannája.

Ezután 1973 és 1975 között a Békéscsabai Jókai Színház, 1975 és 1977 között a Pécsi Nemzeti Színház, 1977 és 1980 között a Thália Színház, 1980 és 1982 között a Népszínház rendezője volt, valamint részt vett a Reflektor Színpad és a Játékszín létrehozásában is.

1982-ben megalapította a Hököm Színpadot – amely 1988-tól a Karinthy Színház nevet viseli –, a háború utáni első magánszínházat, amelynek rendezője és igazgatója volt.

Úgy indult, mint egy Karinthy-novella: a semmiből, a káoszból és a pánikból

– mondta a színházról egy idei interjúban. Színházi teljesítményéért 2013-ban Kossuth-díjat kapott, 2016-ban pedig Vámos László-díjat vehetett át.

A színház repertoárjából ő rendezte többek között a Büszkeség és balítéletet, az Arzén és levendulát, a Tanút, a Bástyasétány 77-et és a Szellemidézést, amelynek bemutatója tisztelgés volt apja, a darab szerzője és nagyapja (akikről a darab szól) emléke előtt, írja az MTI.

Koráról és az egészségi állapotáról néhány hónapja úgy vallott: „Hetven leszek, egyeseknek fiatal, másoknak agg, én jó középkorúnak tartom magam. A koromat igazán csak a gyógytornán érzem, ahova azért járok, hogy erősítsem a lábamat, mert erősen kopik benne az összetartó gél.”

Nehéz Karinthy Ferenc fiának lenni. Nem tudom, milyen nem annak lenni

– mondta az Indexnek adott interjújában 2004-ben, az Ördöggörcs megjelenése után. "Engem az anekdotákon túli valóság izgatott a családunkban" – beszélt a könyv mögötti motivációról. 

Karinthy Mártont Újbuda Önkormányzata saját halottjának tekinti. "Nemcsak egy művészdinasztia kimagasló tehetségű alkotójaként, de a kerület iránt elkötelezett emberként, fáradhatatlan szervezőként, Újbuda díszpolgáraként is meg fogjuk őrizni emlékét" – közölte dr. László Imre, a kerület polgármestere.

Karinthy Mártonnal a hetvenedik születésnapja alkalmából a köztévé Ez itt a kérdés című műsorában készült interjú szeptemberben: