"A nagy művész akkor ilyennek látta az uramat, fáradtnak, betegnek és elkínzottnak [...] Ez látszik meg ma is a képen, amelyet azonban nagyon szeretek így is" – méltatta utólag Bethlen Istvánné a világhírű magyar származású portréfestő, László Fülöp férjéről készült munkáját.

Bethlen István 1923-ban a háborús vesztes Magyarország miniszterelnökeként folytatott tárgyalásokat Londonban, ekkor ült először modellt László Fülöpnek, aki a világ egyik legkeresettebb portréfestője volt. A századfordulótól a második világháborúig tartó karrierje során több mint négyezer képet készített, köztük európai uralkodók és egyházi méltóságok, például Ferenc József osztrák császár és magyar király, II. Vilmos német császár és XIII. Leó pápa portréját.

László Fülöp karrierjének felívelése ráadásul egybeesik Budapest nagyvárossá válásával. Ekkor emelkedett fel az a nagypolgári réteg, amely aztán hozzá fordult portréinak elkészítésével. A második világháború után szétszóródott és részben elveszett képek így a kor lenyomatai lettek, hasonlóan László filmfelvételeihez, amelyeket egyik megrendelőjétől, a Kodak céget alapító, George Eastmanntól kapott Cine-Kodak B-típusú amatőr kamerájával készített. Bethlen Istvánnal való találkozását a Budai Várban szintén ezzel örökítette meg.

A festő életével és munkásságával kapcsolatos kutatás elősegítésére, illetve műveinek nyilvántartásba vételére jött létre a jótékonysági alapítványként működő The de Laszlo Archive Trust. Az általuk feljegyzett 4600 alkotásból több mint 400 lappang, de a korai, magyar vonatkozású képek esetében a lappangó képek aránya még ennél is magasabb. Az életmű-katalóguson dolgozó nemzetközi kutatócsoport munkájához számos sikersztori fűződik: az elmúlt egy évben 22 kép került elő, köztük a második világháború óta elveszettnek hitt Bethlen-festmény mellett Bethlen Istvánné, gróf Csekonics Jánosné, illetve Ripka Ferenc, Budapest egykori főpolgármesterének portréja is.

Nemrég bukkantak rá a szintén a második világháború óta lappangó csoportképre a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtáraként ismert palotát építtető Wenckheim-családról, amely most a Magyar Nemzeti Galéria január 5-ig látható „A nagyvilág művésze vagyok…” című László Fülöp-kiállításán látható. Az online életmű-katalógus képleírásából kiderül, hogy a portré elkészítése László elfoglaltsága miatt 1905-től egészen 1907-ig húzódott, ezért a grófné kénytelen volt levélben tájékoztatni a művészt, hogy gyermekei haja időközben jelentősen megnőtt.

A katalógus regisztrációt követően ingyenesen elérhető az alapítvány honlapján, ahol a lappangó képek reprodukciói is megtalálhatóak. A The de Laszlo Archive Trust munkatársai a catalogue@delaszlo.com emailcímen várják azok jelentkezését, akik bármilyen információval tudják segíteni a kutatásukat.