Mély meggyőződésünk, hogy Mága Zoltán pont olyan vírus a magyarság kulturális térképén, mint, anno a 3+2 együttes volt. Hogy nem tesz hozzá semmit az identitásunkhoz, abban is biztosak vagyunk

– írták még október végén a vajdasági Dombos Fest alapítói a sztárhegedűs régiójukat is érintő koncertkörútja után. A szervezők a közleményben leszögezték: akár küzdeni is készek, hogy Mága soha többé ne térjen vissza "a vajdasági közeg megtévesztésére".

Ahogy ismert, Mága Zoltán templomi koncertsorozatát idén 350 millió forinttal támogatta az Orbán-kormány. Az elképesztő összegű támogatás pedig még a jobboldali, konzervatív művészek körében is kiverte a biztosítékot, a Válasz Online keddi cikke több ilyen zenész és zenés szakember véleményét is ismerteti.

"Most például a templomokat rohanta le, olyan programot képviselve, amelynek köze nincs a szakralitáshoz. Tette ezt úgy a Délvidéken, hogy a helyi pártirodában osztogatták a belépőket az arra érdemeseknek, aztán meg már azt hazudták a délvidéki magyaroknak, hogy íme, az identitásunk része" – fogalmazott Horváth László, a  Fonó Budai Zeneház vezetője, a Dombos egyik alapítója.

A népzene az egyik legjobb exporttermékünk, már ezért sem Mága Zoltánt kellene külföldön népszerűsítenünk. Lehet, hogy ő a Carnegie Hallt is ki tudja bérelni, de elfogadhatatlannak tartom, hogy a magyar kulturális elit kamuművészeket futtat külföldön. Ez a teljes hazai kulturális piac megalázása

– fogalmazott Horváth, akit a lap szeretett volna egy asztalhoz ültetni Mágával, ő azonban értetlenül állt a megkeresés előtt, hiszen tudomása szerint valamennyi állomáson szeretetteljes fogadtatásban részesült. "A Vajdaságban tartott 20 állomásos koncertkörutam kapcsán semmilyen vitáról nincs tudomásom" – reagált a megkeresésre.

"Népzenének nem autentikus, világzenének nem elég színvonalas, komolyzenének komolytalan" – jellemezte Mága művészetét Vass András, a Pannon Filharmonikusok karmestere is. "Nagyapáink egy találó magyar kifejezéssel ezt nevezték szemfényvesztésnek. Mága célja sem más, mint a kápráztatás, az andalítás, az illúziókeltés" – véli Agócs Gergely, a Hagyományok Háza munkatársa. Agócs szerint az a probléma, hogy a hatalom a szórakoztatóipar szereplőit megpróbálja a magasba emelve, „mondanivaló-szinten” is legitimálni. „Így kerülhetett Mága Zoltán egy magas beosztású vajdasági magyar döntéshozó érvelésébe, aki szerint a hegedű hibátlan fogsorú mestere azért koncertezett az ott élő magyarok településein, hogy erősítse identitásukat.”

Bartók és Kodály, e két zseni országa válik operettországgá

– foglalt állást a Csík Zenekar prímása, Szabó Attila, aki szerint nem Mágával vagy a hegedűkezelési technikájával van probléma, hanem a mértékkel. "Adna az állam 5-10 milliót támogatásként, a többit pedig teremtse meg piaci alapon – ezzel nem volna semmi baj. Azzal, hogy ő a tao-kompenzáció legnagyobb nyertese, már van probléma."

A lap Demeter Szilárdot, a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetőjét is megkérdezte, mivel a főigazgatót a kormányzati kultúrpolitika befolyásos szereplői között tartják számon, neki azonban nem volt gondja Mága kitömésével. "Mentek-e a Mága-koncertek miatt többen templomba, olyanok, akik egyébként nem járnak oda? Kapott-e a délvidéki magyar közösség olyan többletet ezáltal, amitől kicsit jobban érezte magát magyarként a szülőföldjén? Ha a válasz igen – és sejtésem szerint igen –, akkor részemről virágozzék minden virág" – reagált.

A Válasz Online cikkét itt lehet teljes egészében olvasni.

(Borítókép: Mága Zoltán 100 templomi jótékonysági koncertsorozatának díszelőadása a budapesti Szent István-bazilika eltt 2018. augusztus 21-én. Fotó: Mohai Balázs/MTI)