A Gothár-féle zaklatószínházak követelik a pénzt a kormánytól, miközben nem engednek betekintést az ügyeikbe, és akár évekig is eltussolnak bűncselekményeket. Nem vitás, az állam így nem támogathat tovább működést, ezért a kormánypárti frakciók meg fogják szavazni a kulturális finanszírozásról szóló törvénycsomagot
Ezzel a megjegyzéssel osztotta meg Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője Facebook-oldalán a Magyar Nemzet azon cikkét, amiben egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt írják, hogy a Katona József Színházban kialakult állapotok miatt készül megváltoztatni a kormány a kultúra finanszírozásának eddigi gyakorlatát.
A kormány nem fogja csökkenteni a színházak fenntartására szánt összeget, de minden egyes intézményt át fognak világítani, mert a Gothár-ügy a felszínre hozta, hogy aligha egyedi esetről van szó. A kormány a tulajdoni viszonyokat nem fogja megváltoztatni, és ha egy adott önkormányzat az állam szerepvállalása és partnersége nélkül akar színházat fenntartani, továbbra is megteheti, ha állja a költségeket
- írják.
November 19-én lett nyilvános, hogy zaklatás miatt távoznia kellett a Katona József Színház egyik munkatársának, majd másnap Gothár Péter rendező nyilvánosan bocsánatot kért az egy évvel korábban történt esetért. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter később kijelentette, súlyos bűncselekményről van szó, amit ki kell vizsgálni, és nehezményezte, hogy "egy éve eltussolnak egy ilyen ügyet". A színház vezetője, Máté Gábor egy interjúban elismerte, ő azonnal értesült arról, mi történt Gothár és a kolléganője között, de azért nem intézkedett azonnal, mert úgy tűnt, az érintett felek elintézték egymást között az ügyet, persze már bánja, hogy nem vonta be az üzemi tanácsot.
Az ügyben megszólalt Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője is, és már a Színház- és Filmművészeti Egyetemet is bevonta a történetbe, hiszen Gothár Péter a botrány kirobbanása előtt az egyik oktatójuk volt.
Attól tartunk, hogy nemcsak a színházban, hanem a Színház- és Filmművészeti Egyetemen is titkolózhatnak. Nem Gothár Péter az egyetlen felelős, a vezetőknek is felelniük kell.
A nyilatkozatháborúba ezek után beszállt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is, szerinte mindenkinek le kell mondania, aki az egyetemen esetleg tudott arról, hogy Gothár Péter mit tett. Ezzel párhuzamosan kiszivárgott egy törvénytervezet, amiben többek között szó van arról is, hogyan alakítanák át a kulturális finanszírozás rendszerét. Ugyan az első feltételezésekkel ellentétben nem szűnik meg a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), de így is komoly átalakításokra kell számítani, amennyiben megszavazzák a módosításokat, és ezek bizony a színházakat is érintik. Amennyiben egy intézmény állami támogatást vesz igénybe a működéséhez – mint a fővárosi kőszínházak többsége –, a jövőben vegyes finanszírozásúnak minősülne, és az igazgatókinevezéseknél vétójogot kapna Kásler Miklós miniszter.
A Független Előadó-Művészeti Szövetsége már el is indította petícióját, amivel a törvénytervezet ellen tiltakoznak. A Magyar Színházi Társaság pedig egy közleményt adott ki a fejleményekkel kapcsolatban.
E törvény célja, hogy biztosítsa a művészeti alkotás szabadságának megvalósulását.
Meggyőződésünk, hogy a most napvilágot látott tervezet a törvény ezen céljával ellentétes rendelkezéseket tartalmaz, és az előadóművészeti intézmények, alkotócsapatok vezetői, munkatársai és fenntartói számára is mozgásterüket, művészi szabadságukat korlátozó helyzetet épít ki
- írják.
Frissítés 1: Karácsony Gergely a Facebook-oldalán tette közzé a levelet, amit elküldött Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszternek, és amiben megkérdezi a kormánytól, hogy valóban készülnek-e a kultúrafinanszírozás átalakítására, és hogy mikor szeretné a kormány tájékoztatni az érintetteket. A budapesti főpolgármester az általa ismert "kormányelőterjesztés szándékait, szövegét, az abban megfogalmazott javaslatokat súlyos károkozásnak" tartja.
Frissítés 2: Gulyás Gergely válaszolt Karácsony Gergely levelére, ezt írta:
"Tisztelt Főpolgármester Úr!
A Kormány megítélése szerint nem söpörhetőek szőnyeg alá és nem maradhatnak következmények nélkül a Katona József Színházban történtek. Nem csupán a szexuális zaklatás ténye az, amely mélyen elítélendő és elfogadhatatlan, de az is, hogy egy színház vezetése ezt egy éven keresztül eltitkolja és eltussolja anélkül és ahelyett, hogy azonnali hatállyal elbocsájtotta volna az elkövetőt.
A Kormány nem von el hatáskört a Fővárosi Önkormányzattól, de minden olyan törvényjavaslatot támogat, amely tiszta felelősségi és finanszírozási viszonyokat teremt. A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott és finanszírozott színházak működéséért kizárólag a Fővárosi Önkormányzatnak kell a felelősséget vállalnia, míg kormányzati támogatás esetén a közpénzek botrányoktól mentes elköltéséért csak akkor tudjuk a felelősséget viselni, ha a színházigazgató kinevezésére a Kormány és a Fővárosi Önkormányzat közötti egyetértésben kerül sor.
Meggyőződésem, hogy Főpolgármester Úr a Kormányhoz hasonlóan elítéli a szexuális zaklatás valamennyi formáját, ezért értetlenül állok azelőtt, hogy az ügyben a Fővárosi Önkormányzat részéről a Katona József Színház esetében a mai napig nem került sor a szükséges konzekvenciák levonására. Ez is megerősíti a világos felelősségi viszonyok megteremtésének indokoltságát."