Egy Déryné Program nevű kezdeményezésre, azaz az eddig minőségi színház nélküli településekre utaztatott előadásokra költi a Nemzeti Színház azt az egymilliárd forintot, amelyet a támogatás megítélésekor még be sem jegyzett Déryné Nkft.-nek ítélt meg a kormány az előadó-művészetek taopótló többlettámogatására szánt pénzből, a saját pályázati kiírásával is szembemenve – derült ki a Nemzeti Színház sajtótájékoztatóján. Fekete Péter államtitkár szerint ugyanakkor minden a legnagyobb rendben van.
Egy kulturális államtitkár sosem jön üres kézzel: kultúrkincsekkel van tele a zsebe
– nyitotta meg a Nemzeti Színház sajtótájékoztatóját Fekete Péter kulturális államtitkár csütörtökön, elővéve a Magyar Nemzeti Levéltár százötven éves levelét, amelyet Déryné Széppataki Róza kapott annak idején, és amelyben Walther László arra kérte az első magyar vándorszínész-operaénekesnőt, számoljon be a vidéki tapasztalatairól. Hogy jó-e, ha egy politikus kedvére válogat egy levéltár vagy egy múzeum archívumában az értékes műkincsek közül kellékszerzési célból, azt ki-ki döntse el maga, de az tény, hogy Déryné találó névadó egy vándorszínházi kezdeményezéshez.
A Déryné Program ugyanis erről szól: jusson minőségi kultúrához, profi színházhoz az is, akinek eddig erre nem volt lehetősége, vagy élethelyzete miatt nem akart ilyesmivel foglalkozni. Ezzel a feladattal bízta meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Nemzeti Színházat, mert „a kultúra mindenkié, és nem csak egy szűk elité”.
Hogy milyen színház jusson el a kistelepülésekre, arról pedig a saját elmondása szerint egy hasonló programot már 11 évvel ezelőtt is kezdeményező Vidnyánszky Attila fog dönteni: részben saját színháza már létező előadásai fognak útra kelni, részben új, a célra alkalmas előadások létrejöttét fogják támogatni, részben pedig „az egész szakma jelentkezhet” kész, utaztatható előadással; bár a program a magyarországi településeket célozza, akár határon túli társulat is részt vehet benne – mondta el Vidnyánszky Attila.
Mindemellett a program a célok szerint többletmunkához juttatná a fiatal színészgenerációt és új nézőkhöz a vidéki színházakat, mert ideális esetben a környező falvak művházaiban a színházat megszerető nézők majd rászoknak a megyeszékhely nagyszínházára is.
Mindez indokolja Fekete Péter szerint a kiemelt közpénz-felhasználást, valamint azt is, hogy mindezt a kultúrtao eltörlése után, a támogatás pótlására elkülönített összegből fedezik. Ez ugyanis az a program, amelynek nagy meglepetésre 1 milliárd forintos támogatást ítélt meg a kormány. A meglepetés annak szólt, hogy a pályázat hivatalosan arra az összegre vonatkozott, amellyel a kulturális kormányzat a kultúrtao eltörlése után kárpótolta azokat az előadó-művészeti szervezeteket, amelyek eddig is jogosultak voltak erre a támogatási formára. És amelyre így a frissen alakuló, a támogatás megítélésekor még be sem jegyzett Déryné Nonprofit Kft. értelemszerűen nem lett volna jogosult. Ennek ellenére ez kapta a döntések legutóbbi körében a harmadik legmagasabb támogatást, az Egységes Magyar Izraelita Hitközség (1,8 milliárd) és az L. Simon László korábbi cégeinek címére bejegyzett Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány (1,1 milliárd) után.
Az Index erre vonatkozó kérdésére Fekete Péter azt válaszolta: a pályázat valójában háromágú volt, és a fenti leírásnak megfelelő két jogosult csoport (az alaptámogatásért és a specifikus pályázati célok megvalósításáért pályázó előadó-művészeti szervezetek) mellett valójában egyedi igénylésre is lehetőség volt. 236 ilyen igénylés érkezett, amelyek egytől egyig „az előadó-művészet fejlesztését és a jövőépítést” célozták.
Színházi forrásaink szerint ugyanakkor
ezt a lehetőséget valahogy elfelejtették közölni a kevésbé baráti színházakkal,
az általunk megkérdezettek ugyanis sosem láttak olyan előadó-művészeti többlettámogatásról szóló kiírást, amely lehetőséget adott volna a nem legalább három éve bejegyzett előadó-művészeti szervezeteknek is a pénzek igénylésére. Sőt: aki közülük ilyennel próbálkozott, azt elutasították a szabályzatra hivatkozva. De ezek szerint a Fidesz-alapító politikusok cégeihez, a városi és megyei önkormányzatokhoz, újságokkal, sportszerekkel és orvosi műszerekkel kereskedő cégekhez és egyes egyéni vállalkozókhoz mégis eljutott a hír, ha jelentős budapesti színházi szervezetekhez nem is.
Fekete Péter mindenesetre az Indexnek elmondta, hogy a kulturális tárca nagyon elégedett:
Elértük a célunkat, minden egyes eddig taónak nevezett közpénz-forint az előadó-művészeti szféra erősítésére ment.
Fekete azt is hozzátette, hogy a pályázatok elbírálásakor sok olyan igénylőt elutasítottak, amely korábban jelentős jutalékokat fizetett a tao-közvetítésért, amelynek gyanúsan magas volt a jegybevétel-növekedése az elmúlt évhez képest, vagy átfedések voltak más pályázó cégekkel a tulajdonosi körben. Ahogy ő fogalmazott: a tao-pótlás kiosztásakor végre
rövidre zártuk a megkérdőjelezhető és kétes kérdéseket.
A kulturális tao eltörlésének a Déryné Programtól függetlenül is a Nemzeti Színház lett a nagy nyertese, az intézmény ugyanis az ötszörösét kaphatja vissza annak a pénznek, amelyre taóból jogosult lett volna. Májusban derült ki, hogy 400 millió forint taót helyettesítő támogatást kap a kormány döntése értelmében a színház, amely a korábbi, jegybevételhez kötött rendszerben csak 76 milliót jutott.
(Borítókép: Balról-jobbra: Berettyán Nándor (színész), Spiegelhalter László (Vácrátót polgármestere), Fekete Péter (kulturális államtitkár), Vidnyánszky Attila (a Nemzeti Színház igazgatója), Tóth Auguszta (színész). Fotó: Máth Kristóf / Index)
Ne maradjon le semmiről!