Húsz évvel ezelőtt eltűnt műtárgyat talált egy római építész otthonában az olasz rendőrség. Garibaldi pajzsát a szicíliai nép ajándékozta hálából 1878-ban az olasz egység megteremtőjének, ő pedig a Capitoliumi Múzeumoknak adományozta. Innen került a Róma közepén álló hatalmas Viktor Emánuel-emlékmű belsejében berendezett Risorgimento Múzeumba, ahol rendszeresen szerepelt kiállításokon, 1982-ben például a Garibaldi halálának 100. évfordulójára rendezett tárlaton.

A díszpajzs innen tűnt el, feltételezések szerint a 2000-es évek elején, amikor az emlékművet felújították, és a múzeum bezárt, de azt nem tudják hogyan, és azt is vizsgálja egyelőre az olasz ügyészség és a rendőrség, hogy került ahhoz az építészhez, akinél most megtalálták. Az olasz lapok feltételezik, hogy ebben az időben a pajzson kívül más tárgyak is eltűnhettek a múzeumból.

A lopást az teszi szokatlanná, hogy igazán nem valami kabátzsebbe rejthető apróságról van szó, hanem egy reprezentatív, nehéz, nagy méretű bronzszoborról. A pajzs 118 centi átmérőjű, a súlya körülbelül 50 kg, vagyis egy ember feltűnés nélkül el se nagyon tudta vinni. Alkotója egy Antonio Ximenes nevű palermói szobrász volt, aki a felületet gazdag, részben aranyozott domborművekkel díszítette. A közepén egy medálban Garibaldi portréja látható, négy másik medálban pedig a Könyörületességet, az Igazságot, a Dicsőséget és a Hadtudományt jelképező allegorikus alakok. A pajzsot szegélyező babérkoszorúba a marsalai ezer nevét vésték fel: azét az ezer önkéntesét, akikkel Garibaldi 1860 májusában partra szállt a szicíliai Marsalában, és megdöntötte a Bourbon monarchiát. A szabadságharcosok között több magyar is volt, köztük Türr István.