Az év legnagyobb magyar vonatkozású képzőművészeti szenzációja volt, hogy a világ egyik legfontosabb művészeti intézményében, 

A Maurer Dóra pályáját bemutató kiállítás egy éven keresztül tart nyitva, egészen 2020. július 5-ig várja Londonban a látogatókat. A magyar neoavantgárd egyik legfontosabb művészetszervezőjeként és egyetemi tanárként is megkerülhetetlen jelentőségű művész munkái a londoni Tate mellett olyan rangos gyűjteményekben is megtalálhatók, mint a párizsi Centre Pompidou, a New York-i MoMA vagy a chicagói The Art Institute.

A Tate Modernben rendezett múzeumi kiállítással párhuzamosan pedig november elejéig Maurer műveit egy londoni magángalériában, a nemzetközileg szintén kiemelkedően fontos helyszínként jegyzett White Cube Bermondsey-ben is láthatta a közönség. A két londoni kiállítás jelentőségéről tényleg csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. Fehér Dávid, a magyar neoavantgárddal foglalkozó művészettörténész Maurer Dóra kiállításai a Tate Modernben és a White Cube-ban című, az Új Művészet novemberi számában megjelent írásában úgy fogalmazott, hogy 

Magyarországon élő magyar művészt tudomásom szerint sosem ért ilyen – vagy akárcsak ilyet megközelítő – elismerés.

A világ egyik fontosabb modern múzeumában rendezett retrospektív bemutató, illetve a nemzetközi artworld egyik legbefolyásosabb kortárs művészeti galériájában megnyílt önálló tárlat révén a művészre és életművére, illetve ezenfelül a korszak magyarországi művészetére olyan széleskörű figyelem irányul, amely korábban elképzelhetetlen volt, és amelynek kétségkívül jelentős pozitív kihatásai lesznek."

Most azonban az sem marad Maurer-kiállítás nélkül, aki az elmúlt hónapokban nem járt a londoni kiállítóhelyek felé, vagy nem tervezi, hogy a közeljövőben a szigetországba látogat. A hazai képzőművészek között hosszú évek óta a legbefolyásosabb alkotónak számító Maurer műveivel jelenleg a budapesti Vintage Galéria Ahogy teszik című kamarakiállításán is találkozhatunk.  

A Vintage Galéria tárlata persze jóval kevesebb alkotást mutat be, mint az egész életművet átfogóan feldolgozó Tate Modern-kiállítás, és szűkebb merítést tartalmaz a White Cube-ban megrendezett bemutatóhoz képest is, mégis a londoni tárlatok logikus hazai leágazásaként értelmezhető. Ugyanis nemcsak azokból a sorozatokból válogat, amelyekkel a Tate utolsó termében valamint a londoni galériában találkozhattak, találkozhatnak a látogatók, hanem e sorozatokon belül új alkotásokat, az elmúlt években készült műveket és egy kifejezetten erre a budapesti kiállításra alkotott munkát is láthatnak a Vintage látogatói.

A kiállítás címe az életmű egyik legfontosabb műcsoportjára, a Quod libet-képek sorozatára utal, (a latin cím jelentése: "amit tetszik"). A quod libet kifejezés hagyományosan a szemet becsapó, érzékcsalódással játszó barokk trompe l'oeil festészet egyik típusának, valamint egy zenei műfajnak, előadásmódnak a megnevezése. Maurernél azonban ez a cím nem tekinthető konkrét művészettörténeti utalásnak, inkább az alkotói módszerére, alkotói mentalitására vonatkozik, amelyet játékossággal párosuló kísérletezőkedv jellemez.

A vibrálóan intenzív színsíkok elnyújtóznak, testetlenül lebegnek a falakon

– írja Fehér Dávid a Tate Modernben rendezett retrospektív zárótermét és a White Cube kiállítását is megtöltő művekről, és ez igaz a budapesti kiállításon bemutatott munkákra is. A Quod libet, az Overlappings és az IXEK című sorozatok darabjairól Maurer Dóra saját megfogalmazása szerint érdemes úgy gondolkodnunk, hogy ezek egyfajta formatornák. Valóban: táncolnak, lebegnek a kiállítótérben ezek az alakok, az egymással reciprok viszonyban lévő színsávok, színmezők, színsíkok keresztezik egymást, interakcióba lépnek egymással, új minőségeket hoznak létre. Maurer művészete leírható a mozgó síkok változó konstellációinak szabad játékaként, de az életmű a látszat ellenére elsősorban nem képzőművészeti vagy matematikai, hanem inkább filozófiai, ismeretelméleti kérdésekből indul ki. Dieter Honisch találó megfogalmazása szerint ugyanis Maurer Dórát

nem a művészet érdekelte, hanem a valóság és a valóság állandóan változó megnyilvánulása.

Maurer Dóra Ahogy tetszik című kiállítása január 10-ig tekinthető meg a Vintage Galériában.

Borítókép: Maurer Dóra: Quod Libet 64, (2008) 2015 / Maurer Dóra: Quod Libet 65, 2017, Fotó: Biró Dávid, a Vintage Galéria jóvoltából