Újabb írók utasították vissza a Térey-ösztöndíjat. Bartók Imre és Csehy Zoltán után Zoltán Gábor, Keresztesi József és Szőcs Petra is úgy döntött, hogy nem fogadja el az alkotói támogatást, írja a Litera.hu.

Az ösztöndíjat elsőként visszautasító Bartók Imre egy héttel azután, hogy bejelentette döntését, Facebook-oldalán közölte: egy nappal az ösztöndíj visszautasítása után, január 22-én, a Külgazdasági és Külügyminisztérium visszavonta a részvételét az Irodalom Éjszakája elnevezésű programon, amelyen egy korábbi megállapodás szerint Magyarországot képviselte volna. A Litera.hu szerint a mostani visszalépésekben szerepet játszhatott ez a döntés is.

Bartók egyébként azért utasította vissza a támogatást, mert aggályosnak találja a díj létrejöttének körülményeit, annak átláthatatlanságát, az azt életre hívó Demeter Szilárd személyét.

A Magyar Narancs pedig arról ír, hogy bár Bartók Imre volt az első, aki nyilvánosan bejelentette, hogy nem kér az ösztöndíjból, a jelölésre jogosult szervezeteken belül többen előre jelezték, hogy nem szeretnének jelöltté válni, illetve amellett érveltek, hogy az írószervezeteknek egyáltalán nem lenne szabad részt venni a folyamatban. Közéjük tartozik például Karafiáth Orsolya, a Szépírók Társaságának tagja, Peer Krisztián költő pedig eredetileg rajta volt a Szépírók Társaságának listáján, saját kérésére azonban mégsem terjesztették fel a Térey-ösztöndíjra.

„Számomra evidencia, hogy nem bizniszelünk sem a NER-rel, sem annak komisszárjaival. A reálpolitizálás: önfeladás. Bár kulturális vonalon a dilettáns kapkodás jellemzi leginkább, a NER valóban rendszer, cinizmusra és önzésre épül. Rossz stratégia izoláltan nézni az egyes – önmagukban esetleg akár helyeselhető – kultúrpolitikai lépéseket, ez vezet azokhoz a különalkukhoz, amelyek felszámolják a szolidaritást, atomizálják a kulturális szférát, azaz a NER működésének lényegét adják” – írta a költő abban a levélben, amiben bejelentette, hogy a történtek után kilép az írószervezetből.

A PIM által elindított Térey János-ösztöndíj célja – saját meghatározása szerint –, hogy a 35 és 65 év közötti, magyar nyelven alkotó szerzők számára nyugodtabb alkotói körülményeket biztosítson. A 2020-ban havi bruttó 320 ezer forinttal járó ösztöndíj nyertesei között volt többek között Orbán János Dénes, Háy János, Szálinger Balázs, Lackfi János, Kemény István, Garaczi László és Zalán Tibor is.