Ha már a Petőfi Irodalmi Múzeummal ilyen rövid időn belül ennyi eredményt el tudtam érni, akkor át kéne vállalnom az OSZK kérdését is

– meséli Kásler Miklós telefonhívásáról Demeter Szilárd a köztévé Ez itt a kérdés c. műsorában. Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) témája azért különösen érdekes, mert a magára "fegyelmezett katonaként" hivatkozó múzeumigazgató nemrégiben grandiózus központosítási tervvel állt elő, amelynek részeként egy helyre kerülne az OSZK, a PIM, a könyvközpont, az anyanyelvi központ és itt kezelné Demeter az NKA könnyűzenei támogatásait is. A hírek szerint a korábban a kultúrharc részeként a Balassi Intézetből eltávolított, majd ideiglenesen a könyvtár élére helyezett Hammerstein Judit helyére Rózsa Dávidot nevezik hamarosan az OSZK élére.

A köztévé adásában Demetertől elhangzik, hogy az OSZK legkisebb problémája, hogy új épületbe kell költöznie. A múzeumigazgató elmondja, hogy az intézményt iszonyatosan félremenedzselték, vagy rosszindulatból, vagy hozzá nem értésből vagy azért, mert "túl nagy lett a kabát hirtelen". Elmondása szerint gazdaságilag, könyvtár-informatikailag és könyvtárszakmailag nagyon rossz állapotban van az intézmény, ezért is kell kiírni egy főigazgatói pályázatot az intézmény vezetésére. Az interjúból kiderül még, hogy Demeter nem támogatta annak idején, hogy az OSZK a Kilián-laktanyába kerüljön. A miniszteri biztos inkább egy zöldmezős épületet szeretne a Déli Városkapu nevű ferencvárosi állami fejlesztési területen.

Most mi a megalomán? Építek egy sportcsarnokot, az megalomán? Vagy a stadion az megalomán?

– kérdez vissza a műsorvezető azon kérdésére, hogy nem tartja-e megalománnak a kulturális központosítási terveit, majd rátér arra, hogy az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Krisztina körúti épülete sem alkalmas arra a funkcióra, amit most ellát. "Az én fejemben egy labirintus van" – mondja azzal kapcsolatban, hogyan képzeli el a központosított irodalmi és kulturális intézményt, ami a tervei között szerepel. Szerinte újra fontos közösségi terekként kéne funkcionálni ezeknek az intézményeknek, ahol "lehet egy jót csajozni vagy pasizni".

Az OSZK-ba havonta 300 olvasó megy be. Kicsit drága mulatság fenntartani 300 olvasóért...

– teszi még hozzá, de szavába vág a műsorvezető, hogy annak idején egyetem alatt ők is mindig a könyvtárban ültek és élték a szociális életüket.Demeter szerint minden korszerű nemzeti könyvtárnak ilyen közösségi, találkozási funkciója van, ahol "találkozik az elit", illetve megjegyzi, hogy a Magyar Nyelv Háza koncepciójával az a célja, hogy az egyetemistákat visszavezesse az írott kultúrába. A cikkünk megjelenése után a múzeumigazgató az Indexnek megírta, hogy amúgy rossz számot mondott a köztévé műsorában, nem 300, hanem 2000-4000 olvasója van havonta a könyvtárnak, de a látogatottság negyedére csökkent az elmúlt 20 évben. 

Az OSZK egyébként közzéteszi a látogatottsági statisztikáit havi bontásban a honlapján, és ebből úgy látszik, hogy a háromszázas szám Demeter írói munkásságának része, a tényleges látogatottság jóval magasabb. 2019-ben a törzsgyűjtemény és a különgyűjtemények olvasóinak száma átlagosan körülbelül 2500 fő volt, de ezen jelentősen ront a nyári zárva tartás. Ha ehhez hozzávesszük a csoportosan érkező látogatókat, a múzeumpedagógiai foglalkozások résztvevőit, a rendezvények és kiállítások látogatóit, a szám tovább növekszik.