Az őszi önkormányzati választások után hivatalba lépett új szentendrei városvezetés a pénzügyi forrásait olyan évtizedes elmaradásokra fordítja, mint a város lakóinak életét ellehetetlenítő közlekedési problémák felszámolása vagy a belvárosi csapadékvíz-elvezetés megoldása, amely feladatokat jelentős önrésszel is finanszíroznak.
A sok megoldandó probléma közül csupán egyetlen olyan terület van, ahol a realitást figyelmen kívül hagyva kellene teljesítenie a városvezetésnek: az a Ferenczy Múzeumi Centrum
– mondta el az Indexnek Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere.
Amint azt néhány napja megírtuk, lezárult egy korszak a szentendrei múzeumok történetében. Gulyás Gábor, az ország egyik legjelentősebb múzeumi intézménye, a számos kiállítóhellyel működő szentendrei Ferenczi Múzeumi Centrum igazgatója távozik, és az intézmény az előző évekhez képest jelentősen kevesebb pénzből gazdálkodhat. Az őszi önkormányzati választásokon Szentendrén is megbukott a Fidesz, és civilekből álló új városvezetés került hatalomra.
Gulyás egy múlt heti kiállításmegnyitón az Indexnek azt mondta, amennyiben az önkormányzat valóban 80 millió forintra csökkenti a támogatást, az létszámleépítést, múzeumbezárásokat, kevesebb kiállítást eredményezhet. Gulyás arról is beszélt, hogy felmerült, a MűvészetMalom nevű kiállítóhelyet is bezárják.
A Ferenczy Múzeumi Centrum ügyét február 26-án, kedden rendkívüli testületi ülésen tárgyalta a város képviselő-testülete. Az ülést követően a polgármester az Index kérdésére elmondta, hogy a testületi döntés értelmében
Szentendre Város önkormányzata 2020-ban 80,7 millió forint saját forrással tudja támogatni a Ferenczy Múzeumi Centrumot. E mellé 172,4 millió forint normatív állami forrás érkezik, így összesen 253 millió forinttal számolhat a Ferenczy Múzeumi Centrum.
A polgármester hozzátette, hogy meglátásuk szerint az önkormányzat gazdálkodását az előző városvezetés alatt fenntarthatatlanul finanszírozták, és emlékeztetett, hogy 2018-ban és 2019-ben évenként 900 millió forint bevétellel számolt az előző vezetés önkormányzati ingatlanvagyon eladásából, amiből körülbelül 700 millió forint rendre teljesült is. Fülöp Zsolt azt mondta, hogy összességében az elmúlt öt év során hozzávetőlegesen 3 milliárd értékű ingatlanvagyont élt fel a város, a Ferenczy Múzeumi Centrumot a város ezen öt év alatt mintegy 1 milliárd forintos saját forrással támogatta. A polgármester úgy fogalmazott: "Ez nem csak fenntarthatatlan, de vállalhatatlan is. Ezt a »hagyományt« idén megtörtük."
Fülöp Zsolt az Indexnek azt mondta, hogy a tavalyi önkormányzati választások után többször is egyeztettek Gulyás Gáborral. A polgármester elmondása szerint
az első találkozások egyikén igazgató úr elmondta, hogy informálisan jelezték neki kormányzati források, hogy a 2020-as évre ne számítson az állami normatíván felül egyedi támogatásokra.
Fülöp Zsolt ehhez hozzátette, hogy a múzeum elmúlt öt éve általa is nagyívűnek tartott programjait, mint például az Art Capital fesztivált, jelentős részben kormányzati és kormányzathoz közel álló intézmények egyedi támogatásából tudta a múzeum megvalósítani. De hasonló volt a helyzet a tavaszi és a nyári fesztivállal vagy a több, mint 40 éves Szentendrei Teátrum működésével kapcsolatban is, vagyis ezeknél a programoknál is bizonytalan a finanszírozás. Pályázni fognak, de lényegében nem számolnak azzal, hogy ezen az úton jelentős pénzekhez jutnának. Úgy fogalmazott:
Felelős városvezetőként arra kell készülnünk, hogy hasonlóan Gödöllőhöz, Budaörshöz és más városokhoz, csak a saját forrásainkra tudunk támaszkodni.
A legmarkánsabb nézeteltérés a múzeum minimális működésére fordítandó összeggel kapcsolatban bontakozott ki az eddigi múzeumvezetés és a fenntartó között. Mint ahogy azt megírtuk, Gulyás Gábor a takaréklángon történő működéshez szükséges összeget 430 millió forintban jelölte meg, amelyből 300 millió forint körüli összeget tett ki a tavalyi évben a jelenleg a Múzeumi Centrumban dolgozó 110 munkavállaló bér- és járulékköltsége.
A polgármester az Indexnek azt mondta, hogy egyeztetéseik során az igazgatótól egy minimum, egy optimum és egy maximum tervet kért az új városvezetés a múzeumi központtal kapcsolatban. Véleménye szerint a múzeumi működés jogszabályban meghatározott minimumkövetelményeinek számító tevékenységekre a most megítélt támogatásnak – kiegészülve az állami normatívával és egyéb, például régészeti bevételekkel – elégnek kell lennie. Hozzáteszi:
Látva más megyei múzeumok struktúráját, a feladat vitathatatlanul nem könnyű, de nem megoldhatatlan.
Egyrészt az elvileg elképzelhető, hogy régészeti tevékenységből a jövőben is tud a szentendrei múzeumi központ annyi bevételt termelni, mit tavaly, vagyis 600 millió forintot, ám mégsem valószínű. Ez a fajta bevétel ugyanis nem nagyon tervezhető, mert nem lehet tudni, hogy a következő évben milyen nagyberuházások lesznek, tehát lesz-e olyan előzetes feltárás egyáltalán, amit el lehet végezni. Másrészt a régészeti munkákra regisztrált múzeumok között eddig előkelő helyen szereplő szentendrei múzeum kiváltságos helyzete is meg fog változni a jövőben, mert hamarosan magáncégek is belépnek erre a piacra.
Harmadrészt ha régészeti tevékenységből mégis tud legalább 50 millió forint bevételre szert tenni a Múzeumi Centrum, akkor is csak a jelenlegi munkavállalók bér- és járulékköltségei állnak a rendelkezésére, a számos kiállítóhely fenntartására és működtetésére még egy petákot sem fizettek ki. Tehát az egészen biztos, hogy a struktúrát jelentősen át kell alakítani.
Az egyik lehetőség az lehetne, ha a Múzeumi Centrumhoz tartozó intézményeket nem az önkormányzat tartaná fenn, hiszen nincs erre elegendő közvetlen és közvetett forrása. Fülöp Zsolt az Indexnek elmondta, hogy
kezdeményeztük a Ferenczy Múzeumi Centrum állami fenntartásba való visszavételét (2013-ig megyei fenntartású volt az intézmény). Ezzel párhuzamosan a MűvészetMalmot visszavennénk városi fenntartásba. Ezt ismét kortárs és szentendrei képzőművészeti intézményként kívánjuk működtetni, és a MűvészetMalom átvétele után készek vagyunk az idén ehhez további forrást biztosítani.
A polgármester azt is hozzátette, hogy az elképzeléssel már megkeresték Kásler Miklós emberi erőforrás minisztert és Gulyás Gergely kancelláriaminisztert. A polgármester cáfolta, hogy a MűvészetMalmot bezárnák. Fülöp Zsolt hangsúlyozza, hogy 2016-ban az előző városvezetés már visszaadott három, a Ferenczy Múzeumhoz tartozó vidéki kismúzeumot: a zebegényi, a tápiószelei és a verőcei múzeumokat az államnak, véleménye szerint azért, mert a Ferenczy Múzeumi Centrum mérete és struktúrája nem kisvárosi léptékű.
Mi csak ezt folytatnánk
– teszi hozzá a polgármester.
Arról egyelőre nincsenek információk, hogy állami részről van-e fogadókészség a Ferenczy Múzeumi Centrum átvételére, de ennek kicsi a valószínűsége. Egyrészt azért, mert egy 2012-es jogszabály a települési önkormányzatok fenntartásába utalta a múzeumok működtetését, amelyre a települések szerződésben vállaltak kötelezettséget, másrészt mint ahogy azt korábban megírtuk, a városvezetés a Szentendrei-szigetre vezető, tervezett kerékpároshíd ügyében éles összetűzésbe került a kormánnyal, ami nem javítja a viszonyt, és ezzel párhuzamosan a múzeum állami átvételének esélyét sem.
Az Index kérdésére, miszerint tervezi-e az önkormányzat, hogy kiállítóhelyeket zár be, és ha igen melyeket, Fülöp Zsolt elmondta, hogy a Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatója még idén januárban maga tájékoztatta arról, hogy
légtechnikája, világítása és általános műszaki színvonala jelen állapotukban olyan károsodást okozhat a kiállított műtárgyakban, amiért nem vállalhatják a felelősséget. A valóban nagyon leromlott állapotban lévő kiállítóhelyekkel kapcsolatban a polgármester úgy fogalmazott, hogy
ezeket szükséges bezárni. Meg kell azt is vizsgálni, hogy még mely további kiállítóhelyeket lehet vagy szükséges részben bezárni – gondolok akár arra is, hogy a téli időszakban időszakosan zárva tartani.
Kényszerű lépésről van szó, ami nyilvánvalóan fájdalmas, hiszen a bezárás hosszabb távon veszélyeztetheti az egyébként is rossz állapotú épületeket, és a képzőművészetéről híres Szentendre, az ország egyik legnépszerűbb kulturális turisztikai célpontja szegényebb lesz néhány látnivalóval.
Régóta tervben van a szentendrei Fő téren található Képtár düledező épületének rekonstrukciója is, de nem lehet tudni, hogy ez mikor valósulhat meg. Fülöp Zsolt elmondta, hogy a Képtár felújítása 2,6 milliárd forint értékben része a Magyar Turisztikai Ügynökség által 2016-ban Szentendrének megítélt turisztikai fejlesztési programnak. Azonban a folyamat még az előző városvezetés alatt megállt, és bár a jelenlegi önkormányzat kiemelt projektként kezeli az MTÜ mintegy 10 milliárdos, 2030-ig szóló szentendrei turizmusfejlesztési programját, az Ügynökség nem is válaszol a megkereséseikre. Így kérdéses a Képtár sorsa is, miközben a molinókkal letakart épület – Szentendre egyik legjelentősebb műemléke – valóban riasztó állapotban van.
Fülöp Zsolt arra a kérdésünkre, hogy terveznek-e létszámcsökkentést, azt mondta, hogy a Ferenczy Múzeumi Centrum jelenlegi struktúrája nem fenntartható, és ez fájdalmas lépésekkel jár. Ugyanakkor arról, hogy pontosan hány munkavállalót kell elbocsátani és mikortól, nem adott pontos választ, mert az önkormányzatnak közvetlen beleszólása és irányítási jogosultsága erre nincs, a Ferenczy Múzeumi Centrum önállóan gazdálkodó intézmény. Ugyanakkor azt tartaná szerencsésnek, hogy ha a múzeum jelenlegi menedzsmentje, a januárban az önkormányzat által kiírt és hamarosan záruló igazgatói pályázaton nyertes új intézményvezető, a minisztérium (mint reménybeli fenntartó), és az önkormányzat (mint jelenlegi fenntartó) közösen, partnerként hajtanák végre az áramvonalasítást. Hozzátette, hogy
Látszólag a múzeummal ellentétesek az érdekeink, de a valóságban mindannyian ugyanazt akarjuk: egy jól működő intézményt, amely állami fenntartású, de Szentendre kulturális életének szerves része.
Fülöp Zsolt arra az eshetőségre, amennyiben az állam nem lesz hajlandó a Ferenczy Múzeumi Centrumot átvenni, azt mondta, hogy akkor a rendelkezésre álló keretek között működtetni fogják, de teljesen új koncepcióval.
A polgármester elvárásai szerint menedzseri szemléletű vezetőre van szükség,
aki olyan projektekben – akár nagy projektekben is – gondolkodik, amelyekkel kilép a hagyományos keretekből, és miközben bemutatja a kortárs kultúra mai irányait és alkotóit, valamint hangsúlyosan bemutatja Szentendre művészeti múltját és jelenét, aközben nyit a magas minőséget képviselő, de populárisabb kiállítások felé.
(Borítókép: a Barcsay Gyűjtemény Dumtsa Jenő utcai épületének kapujára szintén lakat kerülhet, forrás: MTI / Jászai Csaba)