Újabb színész, ezúttal Lengyel Tamás szólalt meg a Vígszínház igazgatójával, Eszenyi Enikővel kapcsolatban. Lengyel hat évig volt a színház tagja, 2017-ben jött el. Szerinte az, ami a színházon belül történik, ugyanúgy abúzus, mint a szexuális erőszak.

"Sokat szorongtam, sokszor volt lelkiismeretfurdalásom, és nem éreztem magam szabadnak, viszont meghasonlottnak és kiszolgáltatottnak annál többször. Nem akartam, hogy az egészségemet felőrölje. A fő probléma az őszinteség, a párbeszéd hiánya volt. A sok hazugság és megtévesztés. Ezenkívül sokszor azt éreztem, visszaélnek a színészek bizonytalan egzisztenciális helyzetével" - mondta a hvg.hu-nak a Vígben töltött éveiről.

Azt is elmesélte, hogy úgy érezte, hogy Eszenyi Enikő próbáin soha nem tud jót csinálni, hogy előfordult, hogy a rendező próba közben húzogatta, rángatta, taszigálta, hogy „ne ide állj, oda állj”. Amit pedig máig nem tudott megbocsátani, hogy a nagyapja halálos ágyához nem engedte el az igazgató.

Hiába kértem, hogy engedjen el, mert már csak órái voltak hátra, nem tudtam elmenni, mert Enikő mindenáron próbálni akart. Én meg hülye voltam és maradtam. Végül nem tudtam elbúcsúzni tőle. Azt hiszem, ez jól érzékelteti, hogy egyes esetekben mennyire nem tudott józanul mérlegelni.

Lengyel elmondta, hogy 2017-ben, a Marton-ügy kirobbanásakor sokat beszélgettek a kollégáival arról, hogy nem csak a szexuális zaklatás abúzus.  "Talán az nem abuzálás, amit Enikő csinált velünk? Miért csak az számít erőszaknak, ha valaki azt mondja, „puszild meg”? Ha valaki a méltóságodba, férfiasságodba gázol, az miért nem?"

Lengyel helyzete azért is érdekes, mert három zaklatással vagy agresszióval vádolt művésszel is dolgozott, Marton László volt az osztályfőnöke, Gothár Péter rendezte először, majd utoljára Eszenyi Enikő alatt volt alkalmazott. Gothárral kapcsolatban elmondta, hogy nagyon durván bánt vele A kripli próbái alatt.

Folyamatosan alázott, kirekesztett. Lehet, hogy azért, mert azt gondolta, ha a darabban egy autisztikus vonásokkal rendelkező embert alakítok, akit a társaság kiközösít, akkor hasznos a való életben mesterségesen is előidézni ezeket a kirekesztő helyzeteket.

Lengyel egyike volt azoknak a volt víges színészeknek, akik aláírták azt a nyilatkozatot, amelyben azt állították, hogy Eszenyi diktatórikus és megalázó módszerei miatt mérgező légkör alakult ki a Vígszínházban. Először Néder Panni rendező és Fenyvesi Lili volt rendezőasszisztens mesélt az igazgató szerintük megalázó, agresszív viselkedéséről, aztán egyre több színész és volt munkatárs állt elő hasonlóval. Eszenyi szerint az igaztalan vádak összefüggenek azzal, hogy nemsokára dönt a főváros arról, hogy ki vezesse tovább a Vígszínházat.