A Néprajzi Múzeum #karanténtárgyak név alatt online gyűjtőkampányt indít. A gyűjtés célja, hogy az emberek a tárgyakon keresztül közösen dokumentálják a koronavírus miatt megváltozott hétköznapokat, a múzeum pedig akár száz év múlva is megmutathassa, milyen volt a járvány ideje alatt Magyarországon élni.

A Néprajzi Múzeum kivételes adottsága, hogy egyszerre történeti, de ugyanúgy jelenkori irányultságú is. Társadalmi múzeumként elkezdjük tehát felépíteni e történelmi időszak online emlékezetét

– mondta Dr. Kemecsi Lajos főigazgató.

A múzeum felhívása szerint karanténtárgy lehet bármi, ami a járvány ideje alatt otthon tart, korlátoz, szabaddá tesz, hiányzik, védelmez, ami az otthoni karantén során elveszett, előkerült, kidobódott, vagy bármi, ami kifejezi a karanténnal kapcsolatos érzéseinket, gondolatainkat.

A Néprajzi Múzeum lépése nem egyedülálló, a Kínai Kulturális Örökség Hivatal márciusban például körlevélben kérte fel Kína múzeumait, hogy gyűjtsék össze és őrizzék meg a járvány elleni küzdelem tárgyi emlékeit, például az egészségügyi dolgozók naplóit és leveleit, az orvosi folyóiratokat, vagy a frontvonalban használt védőeszközöket.

A múzeum akciója a magyar múzeumi palettán sem egyedi: a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum a múlt héten a járvány elleni küzdelem legikonikusabb tárgytípusát, a maszkokat kezdte el gyűjteni. "A maszkkészítés nem csak tárgyalkotás, egyfajta élő népművészet, hanem a segítségnyújtás, a szolidaritás egyik formája is lett" – írták felhívásukban.

A Néprajzi Múzeum a karantentargyak@neprajz.hu mailcímre várja lefotózott tárgyakat (tehát nem kell megválni tőlük) a hozzájuk tartozó történetekkel. A beérkező fényképeket a történettel és a beküldő nevével egy nyilvános Facebook-csoportban teszik közzé, valamint archiválják a Néprajzi Múzeumban, későbbi felhasználás céljából.