Az eddig véltnél száz évvel korábban lehetett a homéroszi kor és az ókori görög művészet más korai korszakai egy új, radiokarbonos kormeghatározáson alapuló kutatás szerint - írja az MTI.

Az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) régészeinek észak-görögországi leleteken végzett kutatásai szerint 100-150 évvel korábbra tehetőek ezek a korai korszakok, amelyekhez a homéroszi eposzok, a városállamok vagy a görög ábécé megszületése is köthető. Eredményeiket a kutatók a Plos One című tudományos lapban mutatták be szerdán.

A mintegy 3000 évvel ezelőtt kezdődött korai vaskorban az ókori Görögország fejlődése felgyorsult. Erre a korszakra esett többek között a földközi-tengeri térség befolyásos kolóniáinak megalapítása, a városállamok (poliszok) létrejötte, valamint számos más fontos európai társadalmi és kulturális innováció. Homérosz is az időszámítás előtti 8. században jegyezte le világhírű költeményeit, az Iliászt és az Odüsszeiát.

Ennek a róla gyakran homéroszi kornak nevezett időszaknak az idejét már 100 éve meghatározták, azóta azonban nem vizsgálták újra szisztematikusan az új tudományos módszerekkel - mondta Stefanos Gimatzidis, az ÖAW Osztrák Régészeti Intézetének (OAI) kutatója.

A szakértő Bernard Weningerrel, a Kölni Egyetem kutatójával közösen kezdte felülvizsgálni az eddigi időszámítási módszert a szénizotópos kormeghatározásból származó természettudományos adatokkal. Az eddigi történelmi kormeghatározások görög kerámiaedények cserepein alapultak, amelyeket a mai Izrael területén lévő Tell Abu Havam-i, megiddói és szamáriai lelőhelyeken tártak fel. Olyan rétegekből kerültek elő, amelyek háborús viszályokra utalnak, és az írásos forrásoknak köszönhetően pontosan meghatározott korokban keletkeztek. Így például az úgynevezett protogeometrikus és geometrikus korszak közötti átmenet időszakát a kerámialeletek alapján időszámításunk előtt 900-ra helyezték. Majd ebből kiindulva határozták meg a korai vaskorból származó görög kerámiák korát.

Nagy volt az eddigi történelmi adatokba vetett bizalom, az új vizsgálatok azonban kétséget ébresztettek a görög kronológia kiindulópontjait illetően. Ez érinti az időszámítás előtti 11., 10., 9. és részben a 8. századot - mondta el Gimatzidis. A Thesszaloniki közelében lévő Szindosz ásatási területein talált számos szerves lelet radiokarbonos elemzése alapján kezdte el Gimatzidis és Weninger felülvizsgálni a közel-keleti történelmi adatokat. Az I. későgeometrikus időszaknak nevezett korszakot eddig az időszámítás előtt 760-735 közöttre tették.

Az új szénizotópos elemzés szerint azonban már i.e. 870 körül elkezdődött és lényegesen tovább tartott - mondta Gimatzidis. Ez jelentősen eltolja a korábbi korszakok kormeghatározását is és korrigálja a görög kronológiai rendszert. A felfedezés megváltoztathatja az Olaszországban és az Égei-tenger északi részén történt görög gyarmatosítás kezdetéről vagy a homéroszi eposzok mai formájukban történt megalkotásáról szóló feltevéseket. Az új adatok megváltoztathatják a Földközi-tenger térségének több történelmi eseményéről és folyamatáról alkotott elképzeléseket is - véli Gimatzidis.