A gyászhírt Kő Pál fia, Kő Boldizsár közölte Facebook-oldalán. Ahogy azt írta: 

Édesapa, Kő Pál, a legcsodálatosabb ember, az éjszaka áthajózott a túlvilágra egy sóhajtással. Vele voltunk, öleltük, szerettük, fogtuk a kezét. Méltósággal, mosollyal, énekkel élt az utolsó pillanatig, öröm volt a vele töltött idő.

Kő Pál pár napja töltötte idén a 79. évét. 2001-ben kapta meg Kossuth-díját, 2014-ben pedig a Nemzet Művésze elismerést. Habár eredetileg festőnek készült, elmesélése alapján tanára, a festő Csebi Pogány István egyszer azt mondta neki:

„Meg kell váljak magától, mert maga rontja az osztály átlagát.” Akkor teljesen összeomlottam, de levitt Somogyihoz. Én nem is ismertem Somogyit, sosem hallottam róla. Mondta neki Csebi Pogány, hogy „Jóska, olyan drótosak a rajzai, talán szobrásznak jó lesz”.

Így lett Kő mestere a szintén Kossuth-díjas szobrászművész, Somogyi József. Később Kő Pál maga is tanítani kezdett fiatalokat szobrászkodni, tanítványaival közös kiállításuk is volt még 2013-ban. Kő egyik legismertebb műve egyébként az I. kerületi Szent György téren található kolduskapu, amit az építész Vadász Györggyel és Vadász Bencével, illetve a vasművész Lehoczky Jánossal közösen készítettek. Művei között szerepel még

• a mohácsi nemzeti emlékhely 120 darab kopjafa-szoborral (1976), amelyek a csata legjelentősebb alakjait ábrázolják;
• Károly Róbert király szobra Gyöngyösön (1984);
• III. Béla király szobra Baján (1986);
• Podmaniczky Frigyes emlékműve az V. kerületi Podmaniczky téren (1991);
• az 1994-es szajoli vasúti katasztrófa (az ország egyik legtöbb áldozatot követelő vasúti balesete) emlékére állított, 1996-os emlékmű;
• Szent István király templomot tartó szobra a Gellért-hegyen, a Sziklakápolna előtt (2001);
• a jászszentandrási Szent András-szobor 2007-ből;
• a Professzorok tornya a Bajcsy-Zsilinszky Kórház területén;
• az egyik utolsó alkotása pedig a budapesti Bárányos, a VI. kerület Epreskertjében felavatott szobor, ami egy nőt és egy bárányt ábrázol.