Megjelent egy törvényjavaslat a parlament honlapján, amit Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be, az előadója pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, és a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány létrehozásáról szól. Mivel az alapítványnak jelentős értékű állami vagyont juttatnak, a törvény sarkalatosnak minősül, és az elfogadásához kétharmados többség kell.
Az alapítvány a tervezet szerint örökségvédelemmel foglalkozna, a közép-európai régió „kulturális, történelmi, művészeti értékkel rendelkező és magyar vonatkozású történelmi, kulturális öröksége, művészeti gyökere, múltja, hagyománya szempontjából jelentőséggel bíró épületek” megőrzése lesz a feladata, illetve az ezzel kapcsolatos oktatási és tudományos tevékenységek támogatása.
A magyar állam évtizedek óta foglalkozik – időnkénti megszakításokkal – a határon túli magyar épített örökség védelmével. Ezt a feladatot a Miniszterelnökség alá tartozó Teleki László Alapítvány végzi, amely a 2015-ben elindított Rómer Flóris Terv keretében olyan projekteket csinál, mint a gótikus palágykomoróci református templom felújítása vagy Rákóczi Ferenc kastélyának megmentése Borsiban.
Az nem világos, hogy az új szervezet hogyan viszonyulna a meglévő Telekihez, de az kiderül a törvényjavaslatból, hogy nem egyszerűen költségvetési támogatásokat osztana szét, hanem önállóan gazdálkodna, mégpedig azzal a magyar állami vagyonnal, amit most megkap. Ez két céget jelent, a MANEVI Zrt.-t és a Comitatus-Energia Beruházási, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-t.
A MANEVI korábban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. alá tartozott, de 2018-ban átkerült a Külgazdasági és Külügyminisztérium fennhatósága alá. Viszonylag régi állami cég, 1997-ben hozták létre, és eredetileg nemesfém tárgyak, termékek hitelesítésével foglalkozott, 2013 óta azonban az üzleti tanácsadás a fő profilja. A MANEVI mostanában egyetlen alkalommal szerepelt a hírekben: 2017 decemberében a magyar állam ezen a cégen keresztül vette meg a Szatmárnémeti főterén álló, romos állapotú egykori Pannonia Szállót, az egyik legszebb partiumi szecessziós épületet. A Zsolnay-kerámiákkal díszített, műemlék szállodát 1902-ben a Bálint Zoltán–Jámbor Lajos építészpáros tervezte Lechner Ödön magyaros szecessziós stílusában. A román államosítás után Dacia Szállodának nevezték át, majd 2007-ben eladták egy Vasile Ţânţaş nevű üzletembernek, aki a felújítás ígéretével érkezett, de csak a hotel bezárásáig jutott. A Pannonia azóta üresen áll, az állapota kritikus.
A szálloda sorsáról néhány napja hosszú cikket közölt az Átlátszó Erdély, amiből kiderül, hogy az épület ugyanolyan romos, mint amikor magyar tulajdonba került, sőt a MANEVI tavaly novemberig nem is tudta birtokba venni, mert Vasile Ţânţaş „elvesztette az épület kulcsait”. Kővári Dénes, a MANEVI vezérigazgatója a lapnak azt nyilatkozta, egyelőre csak kisebb állagmegóvási munkálatokat végeztek, a felújítás előkészítése zajlik, de a beruházás becsült költségét nem tudta megmondani.
Logikusnak tűnik, hogy a most létrehozott alapítvány fő (vagy legalábbis első) feladata a Pannonia megmentése legyen, hiszen ez – bár értékes vagyonelem – egyelőre nem hozni, hanem még jó ideig vinni fogja a pénzt. A másik állami cég, a Comitatus-Energia viszont egy működő idegenforgalmi komplexumot vásárolt meg 2019 nyarán körülbelül 3 milliárd forintért a szlovéniai Lendván. A Terme Lendava egy 120 szobás hotelből, kempingből, apartmanfaluból és fejlesztési telekből áll. Az ügylet a muravidéki Népújság tudósítása szerint 2019 decemberére lezárult, és az idegenforgalmi komplexum élére februárban meg is érkezett az új, magyarországi igazgató. A két átadott vagyonelem közül a lendvai termálfürdő alkalmasnak látszik a bevételtermelésre, viszont ennek nincs köze az örökségvédelemhez.