A Mesemondó eheti meséit ezúttal is összeszedtük egy csokorba, hogy ha valaki lemaradt róluk, akkor könnyen tudjon mesenapot tartani. Ezzel az eresztéssel egyelőre befejeződik a Mesemondó, de a jövőben is számíthattok majd még rá, hogy lesznek esti mesék az Indexen.
Ebből a meséből az derül ki, hogy hiába tűnik valaki cuki süninek, attól még lehet nagyon rossz arc.
A mesélőnkről:
Döbrösi Laura nevét biztosan ismerik azok, akik nézték az Aranyélet című sorozatot, hiszen ő az egyik főszereplője. De láthattuk a Félvilág című tévéfilmben is, ami a népszerű kurtizán, Mágnás Elza életének utolsó napjait mutatja be. Színházi szerepeket is vállal, a Vígszínháztól a Budapesti Anarchista Színházig terjedő palettán.
Ez a mese arról szól, hogy a párválasztás még a királylányoknak sem egyszerű dolog.
A mesélőnkről:
Jónás Vera magyar énekes, dalszerző, a Jónás Vera Experiment zenekar alapítója. A zenekarával 2012-ben tűnt fel a magyar poppiacion, miután befejezte a tanulmányait a London Centre of Contemporary Music-ban. A zenekarával több díjat is nyert, játszottak az összes nagyobb magyar fesztiválon, de külföldön is több országban. Mostanában a Subtones nevű zenekart viszi, aminek pont idén jelent meg az első lemeze, így a lemezbemutató koncerteknek eléggé keresztbe tett a járvány.
A meséből azt tudhatjuk meg, hogy miért nem jó, ha egy fa örökké terem, sőt, az is, hogy mit szimbolizál Misi Mókus ráeszmélése a munka szeretetére.
A mesélőnkről:
Likó Marcell a Vad Fruttik zenekar énekese, a magyar fesztiválszíntér egyik jól ismert előadója. A zenekart 1996-ban alapította, de néhány év után feloszlottak. A Vad Fruttik 2006-ban tért vissza, ekkor viszont már sikeresen megtapadt a magyar zenei életben, Likó pedig számról számra, lemezről lemezre újabb és újabb oldalát mutatta meg (eddigi utolsó albumjuk premierje az Indexen volt). Most a Mesemondónak köszönhetően az is kiderült, hogy nagyon nagy átéléssel tud mesét is mondani, nem elfeledkezve a fontos kultúrtörténeti utalásokról.
Ennek a mesének a tanulsága, hogy a gyerekek nevelésére alkalmazott szigorú szeretet valójában nagyon könnyen lehet sima rosszfejség is, és hogy szükség van a törődő szeretetre.
A mesélőnkről:
Kovács Patrícia színésznővel tévében, moziban és színházban is rendszeresen lehet találkozni. Játszott a Vígszínházban és az Egri Gárdonyi Géza Színházban is, az utóbbi néhány évben pedig az Orlai Produkciós Iroda társulatának tagja. Első filmszerepe a Jadviga párnája című filmben volt, majd olyan népszerű filmekben játszott, mint az S.O.S. szerelem! vagy a 9 és 1/2 randi. Tévében a Társas játék, a Válótársak, a Korhatáros szerelem vagy éppen a Mintaapák című sorozatokban láthattuk az elmúlt néhány évben – az utóbbi sorozatot épp a napokban hagyta ott.
Ez a mese arról szól, hogy nem a hatalomtól függ az ember boldogsága, mert a hatalom hajhászása valójában csak boldogtalanságot szülhet.
A mesélőnkről:
Paizs Miklóst sokan Sickratmanként ismerhetik: ő volt a Bëlga egyik alapítója, aki később kivált a zenekarból. A zenekar első lemezén még szerepelt, aztán szólókarrierbe kezdett, ahova a Bëlga első lemezére még jellemző mocskos szövegeket tovább vitte, és két lemezen is megmutatta, hogy attól, hogy valami iszonyatosan trágár, még tele lehet nagyszerű zenei megoldásokkal és összetett gondolatokkal. A művészet rengeteg ágában kipróbálta magát, oktatott már mongol torokéneklést, de rendezett ujjbáboperát is, és abból sem csinál titkot, ha éppen egyáltalán nem tud megélni azokból a dolgokból, amikhez a legjobban ért. Néhány évvel ezelőtt mi is forgattunk vele, ezt a videót erre találjátok meg.
A Napirajz szerzője arról mesél változatos hangokon, hogy ha az ember nagycsaládos, akkor néha le kell paktálnia az ördöggel.
A mesélőnkről:
Merényi Dániel nevét azok biztos ismerik, akik szeretik Grafitember munkásságát, merthogy ő a rajzoló az álnév mögött. A munkásságával rendszeresen találkozhatunk az Index címlapján, Grafitember jegyzi a Napirajzot is. A Napirajzban az élet aktuális kérdéseire ad Merényi groteszk válaszokat. A Napirajznak komoly rajongótábora van, nyomtatott formában is jelent már meg, sőt, az Index tavalyi születésnapján különleges, napirajzos pólókat is lehetett vásárolni. E!