A Bank of England, vagyis az angol nemzeti bank tizenegy korábbi vezetőjének arcképét távolították el az intézmény székházából, mivel a történészek szerint valamilyen formában közük volt a rabszolgasághoz. A George Floyd meggyilkolása miatt kirobbant tüntetéssorozat Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is kultúrharcként folytatódik, ami szimbolikus kérdések, mindenekelőtt a múlthoz való viszony körül forog. Ennek része volt Edward Colston bristoli szobrának ledöntése, illetve egy sor más köztéri emlékmű, vagy akár más műalkotások eltávolítása, de a bankoktól, biztosítótársaságoktól és az anglikán egyháztól is azt követelik a Black Lives Matter mozgalom aktivistái, hogy vizsgálják meg, milyen szerepük volt a 18-19. századi rabszolgatartásban és -kereskedelemben.
Bank of England most bocsánatot kért azért, hogy korábbi vezetőinek köze volt a rabszolgasághoz, és ígéretet tett, hogy az arcképeiket és szobraikat eltüntetik a nyilvánosság elől.
Nem lehet tagadni, hogy a 18. és 19. századi rabszolgakereskedelem az angol történelem elfogadhatatlan része. Intézményként a Bank of England nem volt közvetlen résztvevője ennek a kereskedelemnek, de tisztában vagyunk vele, hogy egyes korábbi kormányzóknak és igazgatóknak megbocsáthatatlan módon közük volt hozzá, és ezért bocsánatot kérünk.
– nyilatkozta a nemzeti bank szóvivője.
A bank ígéretet tett, hogy alaposan átvizsgálják műgyűjteményükben a korábbi vezetők portréit, és garantálják, hogy senki nem marad látható helyen azok közül, akiknek köze volt a rabszolgasághoz.
A University College London már korábban összeállított egy nagy adatbázist mindazon történelmi személyekről, akik bármilyen módon kötődtek a rabszolgasághoz. A Bank of England esetében 27 nevet soroltak fel, köztük a bank 11 kormányzóját és 16 igazgatóját. A kötődés különböző dolgokat takarhat, a tizenegy kormányzó esetében például így néz ki a lista:
A listából látszik, hogy az érintett bankvezetők nem a rabszolgakereskedelemben vettek részt, hanem szinte mindegyikük üzleti befektetésekkel rendelkezett a karibi szigeteken, ahol akkoriban a gazdaság alapját a rabszolgákkal megművelt cukornádültetvények jelentették. Személyesen legfeljebb egy vagy kettő járhatott közülük a birtokokon.
Ugyanez az adatbázis közel száz anglikán egyházi személyt is nyilvántart, akik a rabszolgasághoz kötődtek. Az egyház most bocsánatot kért ezért a történelmi kötődésért, és nyilatkozatot adott ki, hogy a "szégyen forrása", hogy voltak olyan templomok, püspökök és más egyházi emberek, akik kompenzációt fogadtak el a rabszolgaság eltörlésekor. Az egyetem szerint 32 templom építéséhez járult hozzá ez a kompenzációs pénz. Maga az egyház egyébként a rabszolgaság eltörléséért vívott küzdelem élharcosa volt ugyanebben az időszakban.
A Lloyd's biztosítótársaság és Greene King sörgyár ugyancsak bocsánatot kért, amiért az alapítók rabszolgatulajdonosok voltak, és mindkét vállalat azt ígérte, hogy jelentős pénzügyi támogatást ad feketéket és más etnikai kisebbségeket segítő szervezeteknek. A cégeknek azonban azzal is szembe kell nézniük, hogy a Black Lives Matter mozgalomban egyre többen követelik, hogy fizessenek a jogutód vállalkozások szabályos kártérítést a kisebbségeknek a rabszolgaságban játszott szerepük miatt.