A bíróság döntése után Recep Tayyip Erdogan török elnök azonnal ki is adta a rendeletet az épület mecsetté alakításáról, és ezt a hivatalos Twitter-fiókján is közzétette. A rendelettel az épület a török vallásügyi hivatal felügyelete alá került. Az államfő péntek este helyi idő szerint pontban 20 óra 53 perckor televíziós beszédet fog tartani. A 20 és az 53 párosítása vélhetően a 2053-as esztendőre, tehát Konstantinápoly bevételének 600. évfordulójára utal.

A mostani döntés három éve tartó jogi huzavonát zár le. A mecsetté alakításra vonatkozó kérelmet 2016-ban egy konzervatív török egyesület nyújtotta be a bíróság szerepét betöltő Államtanácshoz. A per első tárgyalására idén július 2-án került sor. A mostani határozat előzménye, hogy május végén, az Isztambul bevételének 567. évfordulóján tartott kormányzati megemlékezés keretében egy Korán-részlet is elhangzott az épületben, ami a görög kormány rosszallását váltotta ki.

Ankara az elmúlt hetekben többször hangoztatta, hogy az épület sorsáról a törökök szuverén joga dönteni, és az Államtanács döntése alapján fognak eljárni a kérdésben. A mai döntés előtt az UNESCO felszólította Törökországot, hogy fontolja meg a lépést, ami megkérdőjelezi a világörökség részét képező, egyetemes értékű épület jövőjét. Az átalakítást Recep Tayyip Erdogan török elnök nyomatékosan támogatja.

Az UNESCO azért folyt bele az ügybe, mert a Hagia Szophia rajta van a világörökségi listán, és ez számos kötelezettség jár:

• Az adott ország, melynek területén az ingatlan van, köteles biztosítani, hogy semmilyen változtatás nem érinti az objektum kivételes egyetemes értékét.
• Bármilyen módosításról előbb tájékoztatnia kell az adott államnak az UNESCO-t, majd pedig – szükség esetén – a Világörökség Bizottság megvizsgálja a változtatási terveket.

A Hagia Szophia (törökül Ayasofya) 1935 óta múzeum, Isztambul egyik legfontosabb turistalátványossága, amit évente 3,7 millió látogató keres fel. Az 537-ben felszentelt templom a Bizánci Birodalom legfontosabb székesegyháza és az ortodox keresztény világ központja volt. Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után az oszmánok mecsetté alakították át a katedrálist, a 20. században azonban Musztafa Kemal Atatürk, a modern, világi alapokon nyugvó Törökország atyja múzeummá nyilvánította.

A műemlék 1985 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. A jelenleg kormányzó konzervatív iszlamista Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 2002-es hatalomra jutása óta vallásos csoportok időről időre felvetették a Hagia Szophia mecsetté alakítását, amelyet olykor az ország vezető politikusai is támogattak nyilatkozataikkal. A terv azonban csak az elmúlt évben került közelebb a megvalósuláshoz, amikor Erdogan elnök népszerűsége a gazdasági válság és a kudarcos szíriai és líbiai katonai akciók miatt megrendült. Tavaly márciusban Erdogan elnök egyenesen kijelentette, hogy a múzeum mecsetté alakítása eldöntött kérdés.

A mecsetté alakítás legnagyobb problémája, hogy nem tudni, mi lesz a világ leghíresebb bizánci mozaikegyüttesének sorsa. A Hagia Szophia mozaikjait ugyanis 1453-ban levakolták, mivel az iszlám tanításai tiltják az emberábrázolást, és a keresztény szentek látványa sem fért volna össze az épület új funkciójával. Az épület múzeummá nyilvánítása tette lehetővé, hogy az 1930-as évektől kezdve fokozatosan feltárják a mozaikokat. Amennyiben az épületet ismét mecsetté alakítják, a mozaikokat legalább a szertartások idejére el kell majd takarni, és valószínű, hogy a turisták mozgását is korlátozni fogják, de a török kormány egyelőre nem mondott semmit arról, hogyan alakítanák át az egykori templom belsejét. Az biztosra vehető, hogy az épület tudományos kutatása leáll, és a jövőben nem műemléki, hanem iszlám vallási szempontok szerint fogják eldönteni a további sorsát.

Egy másik híres bizánci templomot, a trabzoni Hagia Szophia-székesegyházat 2013-ban alakították vissza múzeumból működő mecsetté, itt azóta egy álmennyezettel takarták el a kupola korábban feltárt keresztény freskóit, de a festett felületek nagy része látható maradt. Az İznik városában található Hagia Szophia-templomot már 2011-ben visszaalakították mecsetté, itt a padlót terítették le szőnyeggel, de az oldalfalak érintetlenek maradtak.

A Hagia Szophia mecsetté alakítása valószínűleg nemzetközi konfliktust fog okozni, mivel a Görögország és az ortodox világ vezető hatalma, Oroszország ellenséges gesztusnak tekinti a lépést. Kirill moszkvai pátriárka július elején "mélységes aggodalmát" fejezte ki a terv miatt:

A Hagia Szophiát érintő fenyegetés az egész keresztény civilizációt fenyegeti, és ezért a spiritualitásunkat és a történelmünket is

– nyilatkozta. A pátriárka szerint az épület jelenlegi semleges státusának megváltoztatása "mély fájdalmat" okoz az orosz nemzetnek. A görög kormány az UNESCO-hoz fordult az ügyben, de már korábban is látszott, hogy Erdogant nem hatja meg semmilyen tiltakozás.

Ti irányítjátok Törökországot, vagy mi? Törökországnak megvannak a maga intézményei

– vágott vissza. 

Erdogan döntésére az Európai Unió is reagált. Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos szerint a Hagia Szophiának meg kell őriznie jelenlegi semleges státusát, minden más rendelkezés Isztambul toleranciáját és nyitottságát ásná alá, mivel az épület a vallások és kultúrák közötti párbeszéd szimbóluma.

"2010-ben, amikor Isztambul az Európa kulturális fővárosa címet kapta, Recep Tayyip Erdogan török elnök azt mondta, hogy a metropolisz egy igazi európai város. Tíz év után is azt várjuk az elnöktől, hogy ezt tiszteletben tartsa" – hangsúlyozta az egyébként görög Szkínász. 

Josep Borrell, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője közleményében sajnálatosnak nevezte a lépést, amely "megsemmisíti a modern Törökország mérföldkőnek számító döntéseit", és azt is hozzátette, hogy a Hagia Szophia jelentős szimbolikus, történelmi és egyetemes értékkel bír.

(Borítókép: Chris McGrath/Getty Images)