Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója a Magyar Hangnak adott egy interjút, melynek központi – egyetlen – témája a Színház- és Filmművészeti Egyetem működésének átalakítása és az ezt övező botrány volt.

Máté elég határozottan kiáll az SZFE mellett, és egyelőre nem látja, hogy a villámgyorsan lezavart átalakítás (az intézményt egy alapítvány működteti szeptembertől) milyen gyakorlati következményekkel fog járni, és azt sem, hogy fogja kezdeni a tanévet szeptemberben.

Az egyetem mellett kiálló művészek nyílt levelére reagáló, kormánypárti színészek és rendezők által írt válaszlevélről azt mondta, felháborító az a hangnem, amit abban megengednek maguknak, és konkrét hazugsággal is vádolja a többek között Vidnyánszky Attila és Cseke Péter aláírásával ellátott dokumentum szerzőit:

A legcinikusabb, hogy Palkovics László miniszter érdemi tárgyalásokat folytatott az egyetemi közösségek képviselőivel és leültette egy asztalhoz az érintettekkel. Ez nem igaz.

Olyannyira nem, derül ki a cikkből, hogy a tanári kar semmiről nem tud, semmilyen tájékoztatást nem kaptak, és ezt Máté óriási felelőtlenségnek tartja, és nehezményezi, hogy az alapítvány kuratóriumának összetételéről sem hallottak semmit a politikai vetületen kívül.

Visszautasítja Cseke szavait az oktatás alacsony színvonaláról (akkor miért taníthat az SZFE egyik oktatója Csekénél Kaposváron, kérdezi), és egyszer és mindenkorra tisztázza, hogy a hallgatók politikai beállítottságához, véleményalkotásához a tanári gárdának semmi köze nincs.

Kálomista Gábor, a Thália Színház igazgatója (az alapítvány kuratóriumának pletykált elnöke) is ostorozta az SZFE-t, amire Máté csak annyit jegyzett meg, hogy nem nagyon érti a hangoskodást, amikor a direktort még soha nem látta vizsgán.

Kálomista folyton ideológiai képzésre hivatkozik, de akkor miért szerződtet rendszeresen olyan művészeket, akik ideológiailag fertőzöttek?

Az egyetem filmes szakával kapcsolatban azt mondta: fura, hogy a kormány szerint az egyetemnek azon a részén szakszerű, minőségi képzés folyik, míg a színművészetiről csak az ítéletek hangoznak el. Máté az SZFE melletti, békés tüntetésekről és petíciókról meglehetősen keserű véleménnyel van, szerinte az ilyeneknek Magyarországon semmi értelmük,

(...) csak a büntetés lesz nagyobb tőlük. Ha valamely csoport minél hangosabban fejezi ki elégedetlenségét, annál nagyobb kalapáccsal ütnek a fejükre.

További erősebb kijelentések:

• Az SZFE elleni fellépés közvetve a Borkai-ügynek köszönhető, „kellett találni a kormánynak az általuk másik oldalnak hívott részről egy bűnbakot”.
• Pereli a személyét lejáratni igyekvő sajtótermékeket, de nem hiszi, hogy akárhány nyertes per is elég lenne a leállításukhoz, hiszen „úgy ki vannak stafírozva, hogy ettől nem fognak megrendülni”.
• Nem úgy képzeli az életét, hogy ha az Egyetem téren sétál, egy idős asszony üvöltve nevezze büdös kommunistának.
• A Katona nagy bajban van az állami támogatás megvonása óta, bár erre az évre azt az ígéretet kapták a fővárostól , hogy a tavalyi számokkal dolgozhatnak.